Egyik ismerősöm kérdezett rá a minap, hogy mi lehet az oka, hogy kellemetlen, kesernyés ízt érez a szájában evés után (pedig nem is eszik keserűt); illetve sokszor csak úgy, napközben, az étkezések között is észreveszi. Nem beteg, legalábbis nem tud róla. Ezen kívül pedig nem vett észre más tünetet magán. Kérdeztem, hogy milyen gyógyszereket szed, esetleg lehet valamelyiknek a mellékhatása; de semmilyen terápia alatt nem áll.

Amikor elkezdtem utánajárni a dolognak, rá kellett jönnöm, hogy nem egyedi esetről van szó, és (sajnos) nem is ritka problémával állunk szemben. Sokan küzdenek efféle ízérzékelési zavarral visszatérő jelenségként, de állandósult állapotként is. És, mivel nem szimptómaként állnak hozzá, hanem, mint kis semmiségnek vélik, szégyellnek is miatta orvoshoz fordulni. Kínosnak érzik, így inkább elviselik, megszokják (amíg más betegségre utaló tünet nem párosul hozzá).

Pedig a keserű íz érzékelése, melyet nem valamilyen ennivaló, vagy ital váltott ki, nem jelentkezik egészséges embereknél. Ez épp olyan, mint amikor tüsszentünk, megfájdul a hasunk, vagy bedugul az orrunk: a szervezetben zajló valamilyen kórfolyamat ismertetőjegye. Viszont nem tipikus csak egy betegségre, így vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön: mi okozza.

A kezelőorvos rutin ellenőrzéssel kezdi: anamnézis felvétel (a beteg kikérdezése), a szükséges fizikális vizsgálat következik, majd laboratóriumba küldi vérvizsgálatra. Kikérdezve a pácienst megállapíthatja, hogy szed-e olyan fajta gyógyszert, melynek lehet ilyen mellékhatása. De a probléma talán csak banális: egyes leheletfrissítő szpréjek és szájvizek hagyhatnak maguk után keserű ízt. Ilyenkor csak ezek lecserélésére van szükség ahhoz, hogy többé ne jelentkezzen a kellemetlenség. A szájüregben és/vagy a nyelven láthat az orvos olyan elváltozást, mely Candida gomba által okozott fertőzésre utal. Ez törlet vétellel igazolható, s a kezelése is egyszerű. Labor teszttel megállapítható, hogy van-e a szervezetben gyulladásos folyamat, akár elhúzódó, krónikus jellegű, amiről nem is tud a beteg. Ha erre következtet az orvos, további kivizsgálásokra lesz szükség, hogy kiderüljön, hol a gócpont. Keserű szájízt okozhatnak májbetegségek, epe visszaáramlási problémák. Erre szintén lehet vérvizsgálatból következtetni, majd belgyógyász vezetésével tovább kell vizsgálódni. Ugyancsak a belgyógyászat körébe tartozik annak kiderítése is, hogy nincs-e jelen gyomorsav visszaáramlási probléma, vagyis, hogy a gyomor felső záróizma rendesen záródik-e. Ha a fenn leírtak nem vezettek megoldáshoz, ajánlott felkeresni egy fogorvost, hogy megbizonyosodjunk, nincsenek-e a fognyakak felszabadulva, s mellettük esetleg az ínyen kisebb tokképződések, gyulladással vagy az nélkül, melyek szintén okozhatják a keserű ízt.

És, ha itt is minden rendben volt, még mindig kutakodhatunk tovább, mégpedig az orrfülgégészeti szakrendelőben: a nyelvgyök és a garat gyulladásos megbetegedése, valamint az orr-, és melléküregeinek elváltozásai is mind-mind előidézhetik a keserű íz érzékelését.

Dr. Popov Farkas Beáta