Nézzük csak először, mit is takar ez a mozaikszó: a tranziens isémiás attak, vagyis az átmeneti vérellátási zavar az agyra vonatkozik.

Olyan tünetekkel jelentkezik, mint az agyvérzés, de ezek fellépése szerencsére ideiglenes, és teljes a felépülés belőle. Az első ijedtség elmúltával, amikor a páciens jobban lesz, sem szabad félvállról venni! Nagyon komolyan kell követni a orvos utasításait, mert a TIA-s betegek felénél az agyvérzés egy éven belül bekövetkezhet!

Tulajdonképpen a két jelenség (TIA és sztrók) között épp csak annyi a különbség, mely az embernek az életet, a reményt jelenti: a felépülés vagy a tartós agykárosodás!

Mi is történik tulajdonképpen a fejünkben? A TIA akkor lép fel, ha az agy valamely részén a vérellátás csökken, illetve akadályozva van. Ez felléphet az adott artéria ateroszklerotikus szűkülése, vagy elzáródása miatt, illetve, ha egy kis tromb (vérrög) zárj el a véreret. Ez a rög eredhet a nyaki erekből, vagy a szívből. Ha az agyi vérkeringés olyan része akadályozódik, mely kollaterális (megkerülő) erekkel mégis biztosíthatja az adott terület vérellátást; vagy ha a rög olyan kicsi, hogy gyorsan feloldódik, nem fog maradandó károsodás kialakulni, vagyis csak átmeneti vérellátási zavar történt.

A TIA tünetei váratlanul jelentkeznek, és legújabb definiálás értelmében semmiképp sem tartanak tovább egy óránál; legtöbb esetben 10 perc elteltével vissza is húzódnak. Néhány literatúrában még mindig a 24 óra szerepel, mint vízválasztó. A tünetek fajtája attól függ, hogy az agy mely területét ellátó vérér dugult el.Ezek lehetnek:

- az arc, kar és/vagy láb egyoldalú zsibbadása vagy gyengesége;

- nem artikulált beszéd, vagy a páciens nem érti amit hall;

- kettős látás, vagy más látási zavar;

- nyelési nehézség, illetve hangszínváltozás;

- koordinációs probléma, nehéz járás, szédülés, hányinger, hányás.

Maga a fejfásás (sokszor így jelenik meg képeken a TIA vagy az agyvérzés) nem tipikus tünet, de ha egyidejűleg jelentkezik, egyéb komoly elváltozásra utal.

Az angol köznapi szóhasználatba bevezették a FAST mozaikszót, melynek jelentése: gyorsan. Összetevői a szimptómák első betűi. Ezek az arc asszimetriája (F-face), karok gyengesége (A-arms), beszédnehézség (S-speech), és az idő, mert hívni kell a segítséget (T-time): ami nálunk a 194-es szám (mentők). Ha akár csak egyet is tapasztalna valaki önmagán, vagy más személyen, haladéktalanul tárcsázni kell – mivel a tünetek kezdetén semmiképp sem lehet megállapítani, hogy ez csak TIA lesz, vagy sztrók (agyvérzés).

A mentőszolgálati ellátás után, a neurológus feladata a részletes kivizsgálás. Itt jönnek képbe azok a rizikófaktorok, melyek hozzájárulnak a jelenség kialakulásához. Először a genetikai hajlamot kell megemlíteni, de önmagában ez még nem vezet betegséghez. A nem felfedezett, vagy nem kezelt magas vérnyomás, a szívaritmiák, magas koleszterinszint, a vérerek ateroszklerotikus elváltozása, a cukorbetegség, dohányzás és az alkoholfogyasztás mind-mind azok a tényezők, melyek ellen tenni lehet és kell is! Szakemberek az elhízást és a mozgásszegény életmódot is a rizikófaktorok közé sorolják.

Akinek még nem volt tranziens isémiás attakja, de a felsoroltak igencsak illenek rá, életmódváltással megelőzheti. Ha pedig valaki már átesett rajta, komoly kivizsgálásra van szüksége, hogy kiderüljön, mi, vagy mik járultak hozzá a megjelenéséhez. Ezeket ki kell zárni a mindennapi életmódjából, sőt gyógyszeres kezelést is igényel. Csakis így előzhető meg a nagy testvér (a sztrók) megjelenése.

Dr. Fakas Beáta