A leghidegebb évszak egyik jellemzője, hogy szervezetünk lemerül: nehezebben tudjuk pótolni, így kezdenek kifogyni a vitamin-, ásványianyag-, és egyéb mikronutriens-raktárak. Ez pedig bizony megmutatkozik az egészségünkön, a közérzetünkön. Észrevehetően fáradékonyabbak vagyunk, kedvetlenebbek, fázékonyak, meghülünk. Vagyis mind a fizikai, mind a pszichikai állóképességünk meggyengül.

MIRE VAN SZÜKSÉGÜNK NAGYOBB MENNYISÉGBEN TÉLEN?

A vitaminok közül ki kell emelni a vízben oldódó C-vitamint. Mivel szervezetünk nem tudja raktározni, nap mint nap be kell vinnük a táplálékkal. Különösen télen van rá szükség immunerősítés céljából. Ajánlottak a citrusfélék, a nyers zöldségek, savanyú káposzta, csipkebogyótea. Ez utóbbi hideg vízben áztatva, egy éjszakára lefedve készítendő, mert a fény, a meleg és a levegő hatására oxidálódik a vitamin, vagyis elveszíti értékét.

A D-vitamin is nagyon fontos, hisz tudjuk, hogy télen sokkal kevesebb a napos órák száma; pedig a napsugarak segítik elő bőrünkben a D-vitamin keletkezését elővitamin alakjából. Ez a molekula nem csak a csontritkulás ellen nyújt védelmet. Az utóbbi időben kimutatták, hogy az immunrendszert is segíti, főleg az influenza és a felsőlégúti megbetegedések esetén hatékony. A lakosság nagy része relatív D-vitamin hiányában szenved. Ez ellen úgy küzdhetünk, ha a napfényes órákban kimegyünk a szabad levegőre, ill. rendszeresen fogyasztunk minőségi tejtermékeket, tojást.

Az A-vitamin, de főleg a béta-karotin nevű elővitaminja szintén jelentős. Ez utóbbi nagy mennyiségben fordul elő a narancssárga színű növényekben (mint arról nem is olyan rég szó esett). Jelentősége abban rejlik, hogy egészségesebbé teszi a bőrt és a nyálkahártyát, így ezek kevésbé lesznek fogékonyak a mikroorganizmusok megtapadására.

Ki kell emelni két ásványi anyagot, a cinket és a szelént. Míg előbbi a vörös húsokban, hüvelyesekben fordul elő nagy mennyiségben, utóbbi megtalálható a brokkoliban, hagymában, tonhalban, brazildióban. Ezek a természetes antioxidánsok védelmet nyújtanak a sejteket károsító szabadgyökökkel szemben, részt vesznek ezáltal immunfunkciókban is.

Az omega-3-zsírsav ismert gyulladáscsökkentő hatásáról és úgy is, mint immunerősítő. A mélytengeri halak gazdagok benne. Így ajánlott hetente legalább egyszer fogyasztani pl. tonhalat. A növényi tápanyagok közül a lenmag tartalmazza nagy mennyiségben. Meg kell őrölni használat/fogyasztás előtt, mert a mi emésztőrendszerünk nem tudja lebontani a magot borító vékony hártyát.

Az energiabevitelre is ügyelnünk kell. A hagyományos téli étkek, úgy, mint a bab, borsó, lencse, csicsóka, banán jelentős kalóriát tartalmaznak, mely fontos a hidegben, hogy a szervezetnek legyen elég fűtőanyaga. (A bőséges energiabevitel azonban nem keverendő össze a nehezen emészthető, a gyomor és belek számára megterhelő ételekkel!)

Melegítő hatásukról ismertek a következő fűszerek: szegfűszeg, gyömbér, fahéj, kardamon, kurkuma, fokhagyma. Ne takarékoskodjunk velük, főleg a zimankósabb napokon! S ha már az étkek ízesítéséről esik szó, akadnak olyanok is, melyek természetes antibiotikumként is hatnak, ugyanis gátolják némely mikroorganizmus szaporodását. Ezek a kakukkfű, rozmaring, a hagyma és az origánó.

Immunrendszerünk 70%-a az emésztőrendszerben található, ezt sokszor, több helyen is hallhattuk már. Ahhoz, hogy télen is minél hatékonyabban működjön, szükség van a bélflóra egészségének megőrzésére. Segíthetjük jótékony hatásukat pre-, és/vagy probiotikumot tartalmazó termékek fogyasztásával, mint a joghurt, kefír.

A hidratálás nem csak nyáron fontos, hanem télen is legalább annyira. Ez sajnos nincs megfelelő mértékben hangsúlyozva. Szükséges a nyálkahártyákat nedvesen tartani ahhoz, hogy a kórokozók ne tudjanak megtapadni rajtuk. Ez érvényes a szájüreg, garat, felső-, és alsó légutak, valamint a szem nyálkahártyájára is. Sok folyadék fogyasztásával tudjuk elérni.

MINDEZEK FÉNYÉBEN SZÜKSÉG VAN-E TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐKRE, HOGY BEVIGYÜNK A SZERVEZETÜNKBE KELLŐ MENNYISÉGET A FELSOROLTAKBÓL?

Szükség lehet, de nem mindenkinek, és nem is állandóan.

Elsőként ki kell emelni a nagyon fiatal és az idősebb korosztályt, akiknek még, vagy már nem működik tökéletesen az immunrendszere. Szedhetnek számukra megfelelő táplálék-kiegészítőt, ha a szükséges anyagokat nem tudják megfelelő mennyiségben pótolni, és sokat betegeskednek. Ide tartoznak azok is, akik valamilyen krónikus betegséggel küzdenek (pl. légzőszervi: aszma, bronchitis; szív, és érrendszeri; vagy autoimmun betegséggel). Nekik is ajánlott szedni valamilyen készítményt, szintén, ha nem tudnak kilábalni az influenzából. Ezeníivül, mindazoknak, akiket levesz a lábáról a megfázás, torok-, tüdőgyulladás, szintén meghálálja a szervezete a támogatást vitaminok és ásványi anyagok terén.

De hangsúlyozni kell, hogy ezek szedése semmiképpen sem helyettesíti a természetes úton bevitt megfelelő tápanyagokat, sem a többi elemet, ami az egészséghez nélkülözhetetlen.

A mesterségesen előállított táplálékkiegészítők, melyekben a vitaminok szintetikusak, igaz, hogy multikomponensek, így azt hihetjük, hogy általuk megkapunk mindent, amire szükségünk van. Tévedünk, egyrészt azért, mert sokkal nehezebben szívódik fel a mesterséges, mint a természetes forma; másrészt, szükségtelen plusz munkára fogjuk a kiválasztószerveinket a készítményekben található tartósítószer, színező-, ízfokozó-, és összekötőanyagok lebontásával.

Dr. Popov Farkas Beáta