Ma van pünkösd, húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amelyet az Egyház minden évben a húsvét utáni ötvenedik napon – a hetedik vasárnapon – tart.

Isten Lelke – aki kezdettől fogva, már a teremtés hajnalán jelen volt (Ter 1,2), aki rejtetten, képekben és szimbólumokban megjelent az ószövetségi könyvekben és Jézus életében is – húsvét után ötven nappal ismét rejtetten, titokzatos módon lángnyelvek formájában kiáradt Jézus anyjára, Máriára és a tanítványokra, és erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus tanúi legyenek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában, sőt a Lélek erejével eljussanak egészen a föld végső határáig (vö. ApCsel 1,8).

Az Újszövetségben pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője (Jn 16,13); az Egyház alapítása (Mt 16,18) és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete (Mt 28,19–20).

Az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, melynek során az első termést felajánlották Istennek; de később új értelemmel gazdagodott: Jézus korában már bizonyosan a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe volt.

A Szentlélek kiáradása a tanítványokra, és az Istentől kapott törvény ünnepének egybeesése gazdagítja az ünnep tartalmát: a törvény már nemcsak kőtáblára van írva, hanem a törvény szavait befogadó emberek szívébe is.

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint: miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli, írja a Magyar Kurír katolikus portál.

Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.

2018-ban az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumával elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet a liturgiában a pünkösdvasárnap utáni hétfőn, idén június 9-én ünneplünk.