Szerbia természetvédelmi parkjainak irányítása komoly hiányosságokkal és stratégiai tervezés nélküli működéssel néz szembe – állapította meg az Állami Számvevőszék legújabb célszerűségi ellenőrzése.

A jelentés szerint a 2024–2032-es időszakra szóló Szerbiai Természetvédelmi Programot – amely a természeti értékek hosszú távú megőrzésének alapdokumentuma lenne – még nem fogadták el. Ez a stratégiai űr azt eredményezi, hogy nincs világos és átfogó természetvédelmi politika.

A vizsgálat rámutatott arra is, hogy bizonyos védett területek esetében, noha elindították a védelmi eljárásokat, nem születtek határozatok a védetté nyilvánításról, és az illetékes kezelők sem lettek kijelölve.

Kiemelt figyelmet kapott a Palics Természeti Park, amelyet a Palics–Ludas Közvállalat irányít.

A 2022–2024 közötti időszakban a vállalat nem készítette el a 2024–2033-as évekre vonatkozó kezelési tervet, így nem határozták meg azokat a kulcsfontosságú intézkedéseket és tevékenységeket sem, amelyek a védett terület megőrzéséhez és fenntartható használatához szükségesek lennének. Az intézményi felügyelet is elmaradt – állapította meg az Állami Számvevőszék.

A Környezetvédelmi Minisztérium, a Szerbia Erdői Közvállalat, valamint a Palics–Ludas Közvállalat nem hajtották végre maradéktalanul a tervezett tevékenységeket, míg Szabadka város helyi felügyelete nem végzett ellenőrzést a Palics Természeti Park kezelőjének munkája felett. A minisztérium pedig nem koordinálta a helyi önkormányzatra bízott ellenőrzési feladatokat.

Habár a Szerbia Erdői közvetlen ellenőrzést végzett a természeti parkok felett, a revizorok szerint a szabálytalanságok kezelése terén lenne lehetőség hatékonyabb fellépésre is.

A jelentés szerint a Palics–Ludas Közvállalat nem hozta létre a belső rendtartási és őrszolgálati szabályzatot sem, ami tovább nehezíti az előírt védelmi intézkedések végrehajtását.

A jelentés arra is kitér, hogy a természetvédelmi parkok pénzügyi irányítása is problémás, írja a 021.rs.

Sem a Szerbia Erdői, sem a Palics–Ludas közvállalat nem számított fel és nem szedett be díjakat a védett területek használatáért, pedig erre törvényi lehetőségük lett volna – állapítja meg az ellenőrzés.

A természetvédelmi parkok irányításának javítása érdekében hatékonyabb tervezésre és végrehajtásra, valamint jobb felügyeletre van szükség a természeti értékek megőrzése érdekében – zárul az Állami Számvevőszék jelentése.