Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal megerősítette, hogy egyre erősödő El Niño-jelenség zajlik a Csendes-óceánon. A globális hatások Magyarországot is elérik, elsősorban egy csapadékosabb késő őszi időszak valószínűségét növelve.

Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén, írja az szmo.hu.

Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.

A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.

A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.

Jelenleg egy erősödő El Niño-jelenség zajlik, amely az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal legfrissebb jelentése szerint az év végéig tovább erősödik, és 97 százalékos eséllyel 2027 kora tavaszáig kitart.

A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.

António Guterres, az ENSZ főtitkára még ennél is egyértelműbben fogalmazott, mondván: „El Niño nem csak az ajtóban áll – már a házban van, és felcsavarja a fűtést.”

WMO előrejelzése szerint a már most is magas óceáni hőmérsékletekkel és az Indiai-óceánon meglévő más éghajlati jelenségekkel együtt az El Niño aláássa a globális időjárási normákat az év második felében. A rendellenességek a WMO szerint novemberben tetőznek majd. António Guterres szerint ha nem lépünk fel, a veszélyek egyre halálosabbak lesznek, majd ismét bírálta a részrehajló hallgatást a kiváltó okról, a fosszilis üzemanyagok terjedéséről, és felszólított annak leállítására, írja a 24.hu.

Az El Niño általában két és hét év közötti időszakonként alakul ki a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében, az Egyenlítő közelében a vízfelszín felmelegedése miatt, megváltoztatva a szeleket és az óceán hullámzását. Közvetlen hatásai Európában mérsékeltek, de délebbre jóval hangsúlyosabbak. Miután a legnagyobb hatásai rendszerint a naptári év vége felé érezhetőek, gyakran olyan év követi, amelyben rekordok dőlnek meg. Ez történt 2024-ben is, amely eddig a legmelegebb esztendő volt, a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az emberiség által az ipari forradalommal okozott felmelegedés előtti sokéves átlagot.

A rekordmeleg évet egy El Niño-jelenség előzte meg 2023-ban.

A legutóbbi éghajlati modellek szerint az El Niño nagy valószínűséggel átlag feletti hőmérsékleteket fog előidézni szinte mindegyik földrészen, közölte a WMO. A világszervezet elsősorban Afrikát, Dél-Európát, az Arab-félszigetet, az indiai szubkontinenst, Kelet-Ázsiát, Közép-Amerikát, a Karib-tenger térségét, Dél-Afrikát, valamint Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland jelentős részét nevezte meg. Az átlagosnál több csapadék várható Afrika szarva térségében, Közép-Ázsia egyes tájain, Dél-Európában, Észak-Amerika nyugati felén és Dél-Amerika délkeleti részén. Az átlagosnál szárazabb időjárás valószínű azonban az indiai szubkontinensen, Ausztrália déli és keleti tájain, Közép-Amerika déli részén és a Karib-tenger térségének egyes tájain, valamint Dél-Amerika északnyugati részén és Észak-Európában. A WMO a tervek szerint szeptember elején teszi közzé az El Niñóra vonatkozó következő jelentését.

Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.

A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.

A mostani El Niño kialakulását már tavaly tavasszal komoly figyelmeztetések előzték meg, egyes kutatók pedig egy rekord erős esemény lehetőségét vetítették előre.

A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.

Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.

A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.