A csapvízzel szembeni növekvő bizalmatlanság hozzájárult ahhoz, hogy a palackozott víz világszerte a mindennapok részévé váljon, még azokban az országokban is, ahol a közüzemi vízellátást a legszigorúbb ellenőrzéseknek vetik alá. A marketing a palackozott vizet tisztábbnak, egészségesebbnek és kényelmesebbnek állította be, a tudományos bizonyítékok azonban mást mutatnak.

A tisztaság érzete kulcsfontosságú a palackozott víz vonzerejében, ugyanakkor tanulmányok arra figyelmeztetnek, hogy ez a termék gyakran sajátos kockázatokat hordoz, mind az egészségre, mind a környezetre nézve.

Egy, az idei évben végzett kutatás megállapította, hogy a palackozott víz nem feltétlenül olyan biztonságos, mint ahogyan azt sokan gondolják. Az újratölthető csomagolásban és műanyag palackokban forgalmazott vizek vizsgálata magas szintű bakteriális szennyezettséget mutatott ki.

Ezek az eredmények illeszkednek azon egyre gyarapodó kutatások sorába, amelyek szerint sok környezetben a csapvíz nemcsak biztonságos, hanem gyakran szigorúbban szabályozott és megbízhatóbban ellenőrzött is, mint a palackozott víz.

Ezzel szemben a palackozott vizet csomagolt élelmiszerként szabályozzák. Ritkábban tesztelik, és a gyártók nem kötelesek részletes információkat közzétenni a minőségről.

Kutatások szennyező részecskéket mutattak ki a palackozott vízben, beleértve a mikroműanyagot, a vegyi maradványokat és a baktériumokat. Egy 2024-es tanulmány szerint egyes termékekben literenként több tízezer műanyag részecske is előfordulhat.

Más vizsgálatok arra utalnak, hogy a palackozott víz gyakran nagyobb koncentrációban tartalmaz mikroműanyagot, mint a csapvíz, ami összefüggésbe hozható gyulladásos folyamatokkal, hormonális zavarokkal és a részecskék felhalmozódásával az emberi szervekben.

A műanyag palackok különféle vegyi anyagokat bocsáthatnak ki.

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, mit jelenthet ezen anyagok ismételt, krónikus kitettsége hosszú távon, különösen annak fényében, hogy világszerte folyamatosan nő a palackozott víz fogyasztása.

Mennyire környezetbarát a műanyag palack?

A palackozott víz túlzott fogyasztása a bolygónak is árt. A globális fogyasztás olyan mértékű, hogy percenként körülbelül egymillió műanyag palackot vásárolnak meg világszerte.

A dán víztechnológiai vállalat, az Aquaporin becslése szerint egy liter palackozott víz előállítása akár 2000-szer több energiát is igényelhet, mint egy liter csapvíz eljuttatása. A szén-dioxid-kibocsátás is magasabb, átlagosan körülbelül 80 gramm szén-dioxid literenként, ha beleszámítjuk a palackozást, a szállítást és a hűtést.

A palackozott vízről szóló vita nem választható el a globális vízellátás szélesebb problémájától. A tiszta ivóvízhez való hozzáférés továbbra is sürgető globális kihívás.

Az éghajlatváltozás, a gyors urbanizáció, az ipari szennyezés és a népességnövekedés egyre nagyobb terhet ró az édesvízkészletekre. Az UNESCO figyelmeztetése szerint már több mint kétmilliárd ember él olyan térségekben, ahol magas a vízhiány kockázata.

Ahogy nő a nyomás az infrastruktúrán, a felhasználás helyén ivóvizet előállító decentralizált rendszerek kiegészíthetik a meglévő hálózatokat. Ezek növelik az ellenálló képességet az éghajlati sokkokkal szemben, csökkentik a műanyagtól való függőséget, és megoldást kínálnak azoknak a közösségeknek, ahol megrendült a csapvízbe vetett bizalom.

Ahogy az éghajlatváltozás és a szennyezés átalakítja a vízhez való hozzáférést, fontosabb, mint valaha, hogy megértsük a palackozott víz és a csapvíz közötti valódi különbségeket.