Gaia - ökológiai rovat
Környezettudatos gondolkodás és magatartás
Szerbia május 16-tól „ökológiai hitelből” él
Betűméret:             

Szerbia május 16-án belép az úgynevezett ökológiai adósság időszakába: ettől a naptól kezdve több természeti erőforrást használ fel, mint amennyi az országban egy év alatt megújulhat – közölte a WWF. Tavaly ez a határ már május 8-án, 2024-ben pedig május 23-án érkezett el.

Szerbia május 16-án belép az úgynevezett ökológiai adósság időszakába – közölte a Természetvédelmi Világalap, a WWF. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága addigra felhasználja azt a természeti erőforrás-mennyiséget, amely egy teljes év alatt képes lenne megújulni, az év hátralévő részében pedig már „kölcsönből” él. A WWF szerint a szerbiai polgárok még május 15-én használhatják a megújuló természeti javakat az éves kereten belül, írja a Beta.

Az ökológiai adósság napja évről évre változik: Szerbia 2025-ben május 8-án, 2024-ben pedig május 23-án érte el ezt a határt. A mutató azt jelzi, milyen gyorsan fogyasztja el egy ország saját ökológiai kapacitását, vagyis mennyire terheli túl a természetet.

A WWF közleménye egy friss, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent kutatásra is felhívta a figyelmet. A tanulmány szerint a klímaváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatását hosszú ideje alulbecsülik, különösen azért, mert a szélsőséges időjárási jelenségek – hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek – egyre gyakrabban nem elszigetelten, hanem egymást erősítve jelentkeznek.

A kutatók becslése szerint 2085-re a szárazföldi állatfajok élőhelyeinek 36 százaléka lehet kitéve egyszerre többféle szélsőséges időjárási hatásnak. Már 2050-re az élőhelyek 74 százalékát érhetik rendkívüli hőhullámok. A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat: ha gyorsan és határozottan csökkennének a szén-dioxid-kibocsátások, a veszélyeztetett élőhelyek aránya 2085-re 36 százalékról akár 9 százalékra mérséklődhetne.

Aleksandra Ugarković, a WWF Adria képviselője szerint a kutatások egyre világosabban mutatják, hogy a klímakockázatokat nem különálló jelenségekként, hanem összefüggő rendszerként kell kezelni. Úgy fogalmazott: ha az emberiség a természet túlzott kizsákmányolásával megbontotta annak egyensúlyát, akkor most érdemben és rendszerszinten kell dolgoznia a helyreállításán.

A WWF szerint még van mozgástér a cselekvésre, de a döntések gyorsasága és határozottsága kulcsfontosságú lesz. A szervezet évek óta arra figyelmeztet, hogy a gazdasági működés, a vállalati gyakorlatok és a fogyasztási szokások átalakítása nélkül egyre korábban érkezik el az ökológiai adósság napja.

Új rovarfaj jelenlétét igazolták Szerbiában: a nagy lila futrinka (Carabus scabrosus) előfordulását először erősítették meg az ország területén – közölte a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának zoológiai intézete. A felfedezésről a Acta Entomologica Serbica számolt be. A tanulmány szerzői: Nikola Vesović vezető...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 8:38 ]
Szerbiában a begyűjtött hulladék mindössze 17 százalékát hasznosítják újra, miközben évente mintegy 50 millió euró értékű nyersanyag vész el – írja a Biznis i finansije gazdasági portál. A szakértők szerint a visszaváltási rendszer, vagyis a betétdíjas rendszer bevezetése jelentősen növelhetné az arányt. A...
2026. ÁPRILIS 20.
[ 19:41 ]
Március végén lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét célzó Interreg LECA projekt, amelyben hat ország tizenegy szervezete, köztük a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vett részt – tájékoztatták a résztvevő szervezetek szerdán az MTI-t. A közlemény szerint a 2023 áprilisában indult,...
2026. ÁPRILIS 2.
[ 15:04 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó