Gaia - ökológiai rovat
Környezettudatos gondolkodás és magatartás
Szerbia május 16-tól „ökológiai hitelből” él
Betűméret:             

Szerbia május 16-án belép az úgynevezett ökológiai adósság időszakába: ettől a naptól kezdve több természeti erőforrást használ fel, mint amennyi az országban egy év alatt megújulhat – közölte a WWF. Tavaly ez a határ már május 8-án, 2024-ben pedig május 23-án érkezett el.

Szerbia május 16-án belép az úgynevezett ökológiai adósság időszakába – közölte a Természetvédelmi Világalap, a WWF. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága addigra felhasználja azt a természeti erőforrás-mennyiséget, amely egy teljes év alatt képes lenne megújulni, az év hátralévő részében pedig már „kölcsönből” él. A WWF szerint a szerbiai polgárok még május 15-én használhatják a megújuló természeti javakat az éves kereten belül, írja a Beta.

Az ökológiai adósság napja évről évre változik: Szerbia 2025-ben május 8-án, 2024-ben pedig május 23-án érte el ezt a határt. A mutató azt jelzi, milyen gyorsan fogyasztja el egy ország saját ökológiai kapacitását, vagyis mennyire terheli túl a természetet.

A WWF közleménye egy friss, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent kutatásra is felhívta a figyelmet. A tanulmány szerint a klímaváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatását hosszú ideje alulbecsülik, különösen azért, mert a szélsőséges időjárási jelenségek – hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek – egyre gyakrabban nem elszigetelten, hanem egymást erősítve jelentkeznek.

A kutatók becslése szerint 2085-re a szárazföldi állatfajok élőhelyeinek 36 százaléka lehet kitéve egyszerre többféle szélsőséges időjárási hatásnak. Már 2050-re az élőhelyek 74 százalékát érhetik rendkívüli hőhullámok. A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat: ha gyorsan és határozottan csökkennének a szén-dioxid-kibocsátások, a veszélyeztetett élőhelyek aránya 2085-re 36 százalékról akár 9 százalékra mérséklődhetne.

Aleksandra Ugarković, a WWF Adria képviselője szerint a kutatások egyre világosabban mutatják, hogy a klímakockázatokat nem különálló jelenségekként, hanem összefüggő rendszerként kell kezelni. Úgy fogalmazott: ha az emberiség a természet túlzott kizsákmányolásával megbontotta annak egyensúlyát, akkor most érdemben és rendszerszinten kell dolgoznia a helyreállításán.

A WWF szerint még van mozgástér a cselekvésre, de a döntések gyorsasága és határozottsága kulcsfontosságú lesz. A szervezet évek óta arra figyelmeztet, hogy a gazdasági működés, a vállalati gyakorlatok és a fogyasztási szokások átalakítása nélkül egyre korábban érkezik el az ökológiai adósság napja.

Olyan alacsony a topolyai tó vízszintje, amilyenre korábban nem volt példa, ezért a szakemberek már a halállomány esetleges kimentésére is felkészülnek. Szatmári Adrián, Topolya község polgármestere szerint a vízszint folyamatosan csökken, a helyzetet pedig rendszeresen ellenőrzik. Bár a szakértők úgy vélik, hogy a téli...
2026. NOVEMBER 3.
[ 19:45 ]
Első magyarként nyerte el az Év Európai Természetfotósa címet Potyó Imre, akinek Rejtett világok című felvétele több mint 26 ezer pályamű közül bizonyult a legjobbnak. A különleges fénykép egy börzsönyi bányajáratban készült, ahol telelő denevérek alatt apró, virágszerű gombák növekednek. A magyar természetfotós...
2026. OKTÓBER 26.
[ 12:28 ]
Európában több mint 50 ezer ember vesztette életét az idei nyár folyamán tapasztalt hőség következtében, a halálesetek csaknem kétharmada pedig az éghajlatváltozásnak tulajdonítható – derül ki egy új tanulmányból. A Nature Health folyóiratban megjelent kutatásban 30 európai ország 854 városának hőséggel...
2026. OKTÓBER 25.
[ 13:08 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó