Sarnyai Csaba fotója a Magyarkanizsa mellett élő fiatal hódról

Több mint 100 év után az elmúlt egy évtizedben visszatértek az őshonos hódok a Tisza vajdasági szakaszára is. A hód fokozottan védett állatnak számít Szerbiában és becslések szerint jelenleg 10 pár él a határtól a zentai szakaszig húzódó területen. Magyarkanizsán már fiatalabb egyedek is vannak, a korareggeli órákban pedig még találkozni is lehet velük.

Magyarországon a 90-es években kezdték visszatelepíteni az őshonos hódokat. Jelenleg a nálunk megtalálható hódegyedek is innen érkeztek, jellemzően 2010 környékén. A Tisza vajdasági szakaszán a Magyarkanizsa és Martonos között lévő, úgynevezett Majom-szigeten találtak elsősorban otthont maguknak, Sarnyai Csaba, természetjáró pedig a megjelenésük óta nyomon követi ezeket az emlősöket.

- Nagyon szépen beilleszkedtek akkor arra a részre, hiszen az egy érintetlen sziget volt, és ők a nyugalmat, a biztonságot keresik, valamint olyan szakaszokat a folyón, ahol nem a sodrás a jellemző. Ez, a Majom-sziget pont megfelelő volt nekik és 2016-ig éldegéltek ott, hat darab pontosan. 2017-ben elkezdték irtani a sziget fás részét és ez nagy kihatással volt a hódokra is. Ennek az lett a következménye, hogy az ott élő hódok elmenekültek, kettőt pedig a közelben lévő közúton el is ütöttek. A megmaradt két párból egy a magyarkanizsai Cserkészteleppel szembeni szakaszon találta meg új otthonát, a másik pár pedig a lentebbi szakaszon telepedett le – mesélte Sarnyai Csaba, aki hozzátette, az elmúlt évben tapasztalatai szerint szaporodott is az állomány, hiszen a kora reggeli órákban a Cserkésztelepnél rendszerint egy fiatal hím hóddal szokott találkozni.

Ágoston Attila, törökkanizsai állatorvos ezzel kapcsolatban elmondta, az elmúlt 10 évben ők is nyomon követték a hódokat a szerb-magyar határtól a zentai szakaszig, ahol a terület eltartó képességének megfelelően a becslések szerint összesen 20 darab élhet.

- Ezen a szakaszon jelenleg 10 pár él. Nagyon könnyű megismerni a területek középpontját és a peremeit, hiszen jellemzően a középpontban a nagyobb hódok táplálkoznak, itt a faforgácsok sokkal nagyobbak, a peremeken pedig a fiatalabbak. Akinek van ideje, kedve a Tiszán csónakázni, mindenfele találkozni fog hódrágásokkal. Nagy fákat is meg tudnak rágni, 20-30 éves nyárfákat, fűzfákat kidöntögetnek, viszont nagyon gyakran a vízbe lógó fűzbokrokat, gyalogakác bokrokat megrágják, lehántsák a kérgüket. Ez a fő táplálékuk, kérgek, rügyek, esetleg hajtások és fehérlenek ezek a hajtások a víz felett, onnan lehet tudni, hogy itt járt a környéken – ismertette a hódok szokásait Ágoston Attila.

Az állatorvos hozzátette, a hód fokozottan védett állatnak számít Szerbiában és a populáció nem valószínű, hogy növekedni fog, mivel területtartó állatnak számít, viszont könnyen megjelenhet a Tiszán kívül több, vizes területen is.