Szerbia vállalta, hogy 2025. október 1-jétől legalább 7 százalékkal megemeli az áram árát. Ez szerepel abban a dokumentumban, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tett közzé, és amely azokat az intézkedéseket sorolja fel, amelyeket a szerb hatóságok a következő 36 hónapban hajtanak végre.

A dokumentum tartalmazza azt a programnyilatkozatot is, amelyet június 20-án írt alá Đuro Macut miniszterelnök, Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója, valamint Siniša Mali pénzügyminiszter.

„Tervezzük, hogy 2025. október 1-jétől legalább 7 százalékkal emeljük a szabályozott (háztartási) áramtarifát” – áll a programnyilatkozatban, amely azt is előrevetíti, hogy a „következő emelés legkésőbb 2026. október 1-jéig megtörténik”. Az emelés mértékének „legalább az infláció mértékének plusz egy százalékpontnak” kell lennie – teszik hozzá.

A drágítás oka a hatóságok szerint az, hogy javítani kell a Szerbiai Villamosenergia-elosztó pénzügyi helyzetét, illetve beruházások szükségesek az energetikai infrastruktúrába.

Az áram mellett drágulnak majd az autópályadíjak is, mivel a kormány vállalta, hogy „2025 júliusától döntést hoz az autópályadíjak emeléséről”, illetve hogy azokat évente – a nyári idény előtt – az infláció mértékének megfelelően emeli. Ezt az intézkedést már alkalmazzák is. Új díjtétel bevezetését is tervezik – teherautók számára a regionális utakon.

A hatóságok vállalták, hogy betartják a „különleges költségvetési szabályt”, amely a közszférában kifizetett bérek összegét legfeljebb a szerb gazdaság értékének 10 százalékára korlátozza, írja a FoNet.

Ez azt jelenti, hogy a közszféra bérei csak a gazdaság növekedésének arányában emelkedhetnek – de nem haladhatják meg ezt a határt.

„Arra számítunk, hogy a közszféra béreinek tömege 2025-ben a GDP 10 százaléka lesz, összhangban a különleges költségvetési szabállyal” – olvasható a dokumentumban.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kormány nem emelhet bért a közszférában tetszőlegesen, hanem figyelembe kell vennie, hogy az összes kifizetett bér nem lépheti túl a meghatározott küszöböt. Ez a kötelezettség az IMF-megállapodás teljes időtartama alatt érvényben lesz, egészen 2027-ig.

Ami a nyugdíjakat illeti, a kormány itt is lemondott arról a jogáról, hogy saját belátása szerint emeljen. A nyugdíjak kizárólag az automatikus képlet szerint fognak emelkedni, amelyet a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvényben rögzítettek.

„A nyugdíjkiadások emelkedése szigorúan követni fogja az éves indexálási mechanizmust, amelyet a nyugdíjtörvény határoz meg, nem lesz rendkívüli emelés, sem bónuszkifizetés a nyugdíjasoknak” – áll a szerb kormány által aláírt kötelezettségvállalások között.

A nyilatkozat értelmében a kormány az év folyamán nem adhat ki rendkívüli pénzügyi támogatást a nyugdíjasoknak a rendszeres nyugdíjon felül.

Ez a két korlátozás a közkiadások ellenőrzését szolgálja, és célja megakadályozni az olyan populista intézkedéseket, amelyek veszélyeztethetik az államháztartás stabilitását.

A kormány továbbá vállalta, hogy „a költségvetési hiány 2025–27 között nem lesz nagyobb a GDP 3 százalékánál”, ezt követően pedig „2028–29-ben legfeljebb 2,5 százalékos hiányt tűz ki célul”.

2025 végéig elfogadják az „EPS (Elektroprivreda Srbije – Szerbiai Villanygazdaság) szerkezetátalakítási tervét”, és a dokumentum szerint annak végrehajtása is fel fog gyorsulni.

2026 márciusától a hatóságok „évente nyilvánosságra hozzák azokat a közbeszerzési adatokat, amelyek speciális törvények alapján valósulnak meg” – ez a cél a közbeszerzések átláthatóságának növelése.

A Szerbiai Nemzeti Bank vállalta, hogy „fenntartja a restriktív monetáris politikát”, egészen addig, amíg az infláció tartósan nem stabilizálódik a három százalékos célszint körül.

A június 20-án aláírt programnyilatkozat az IMF-fel kötött megállapodás része, amely „Politikakoordinációs Eszköz” néven fut, és 36 hónapra szól.

A korábbi megállapodásokkal ellentétben ez nem jár pénzügyi támogatással az IMF részéről, hanem Szerbia gazdaságpolitikájának „hitelesítésére” szolgál.