Az üzemanyagpiac kiszámíthatatlansága miatt Szerbiában előbb-utóbb újabb áremelkedésekre lehet számítani – írja az Insajder közgazdászokra hivatkozva.

A dízel ára az elmúlt hetekben fokozatosan emelkedett, és bár ez egyelőre nem éreztette hatását jelentősebben az üzletek polcain, a szakértők szerint az üzemanyag drágulása idővel a szállítási, logisztikai és termelési költségeken keresztül más árakra is kihat.

Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara stratégiai elemzési szektorának igazgatóhelyettese szerint Szerbia nagymértékben függ a nemzetközi olajpiaci folyamatoktól. Mint mondta, az állam az üzemanyagárak heti szintű ellenőrzésével és a jövedéki adókon keresztül részben enyhítheti az áremelkedést, de alapvetően a világpiaci mozgások határozzák meg a helyzetet.

Stanić szerint az üzemanyag drágulása a szállításon keresztül minden áru árát érinti, ezért az inflációs nyomás már most formálódik. Hozzátette, hogy a vállalatok az energia-, szállítási és termelési költségek növekedését rendszerint tovább hárítják a beszállítói láncon keresztül egészen a végső fogyasztókig.

Példaként a szolgáltató szektort említette, ahol a működési költségek emelkedése gyorsan megjelenik az árakban is. Mint mondta, ha egy szolgáltatónak nőnek a kiadásai, megpróbálja emelni szolgáltatásainak árát, ami tovább erősíti az inflációs nyomást.

A szakértő szerint az év végéig átlagosan további három-öt százalékos áremelkedés is elképzelhető, miközben a kamatok várhatóan nem csökkennek jelentősebben. Úgy véli, a szerb gazdaság jelenleg még nem áll súlyos válság előtt, de a költségek tartós emelkedése és a versenyképesség lassú gyengülése hosszabb távon problémát jelenthet.

Stanić arra is figyelmeztetett, hogy a valódi gazdasági kihívások az Expo 2027-hez kapcsolódó beruházási és állami költekezési ciklus után válhatnak láthatóbbá, különösen akkor, ha az európai gazdaság addig nem gyorsul fel. Szerinte jelenleg a belső fogyasztás és az infrastruktúra-fejlesztések tartják fenn a gazdasági növekedést Szerbiában.

Aleksandar Stevanović közgazdász ugyanakkor úgy látja, hogy a piac egyelőre rövid távú zavarként tekint az üzemanyag drágulására, amelyet elsősorban az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség idézett elő.

Elmondása szerint az olajpiac továbbra is arra számít, hogy a helyzet viszonylag gyorsan stabilizálódik, ezért a vállalatok és a kereskedők egy része még nem emelte jelentősebben a termékek és szolgáltatások árait.

Stevanović szerint több kereskedő valószínűleg a haszonkulcs csökkentésével próbálja egyelőre fékezni az áremelkedést. Úgy véli, ha az energiapiaci bizonytalanság hosszabb ideig fennmarad, az újabb inflációs hullámot indíthat el, ugyanakkor az olajárak későbbi csökkenése deflációs nyomást is hozhat.

A közgazdász szerint, ha a piaci instabilitás még két-három hónapig folytatódik, Szerbiában az infláció hullámzó, cikk-cakkos mozgást mutathat a következő időszakban.