Szerbiában heves viták zajlanak a 2026-os minimálbér meghatározásáról. A kormány 10,1 százalékos emelést, vagyis 550 euróra növelt minimálbért, valamint a jövedelmek adómentes részének 20,4 százalékos növelését javasolta. A munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek azonban eltérően értékelik a kormány javaslatát.
A Szerbiai Munkaadók Szövetségének képviselője, Ljiljana Pavlović szerint a kormány által javasolt emelés nem fenntartható, tekintettel az inflációra, a GDP növekedésére és a gazdaság általános állapotára. Elismerte ugyanakkor, hogy a kabinet gazdaságélénkítő intézkedéseket és támogatásokat tervez, amelyek eredményei később látszanak majd.
„A jövedelmek adómentes része a tervek szerint 34 000 dinárra nő, ami kedvező, de nem elegendő. Javaslatunk az, hogy a minimálbér egyáltalán ne legyen adóköteles, ám a kormány ezt rendszerszintű kérdésnek tartja, amely szélesebb körű elemzést igényel”
– mondta Pavlović.
Szakszervezetek: Az infláció felemészti az emelést
Más állásponton van a Szerbiai Független Szakszervezet képviselője, Zoran Mihajlović. Szerinte a kormány által javasolt 10,1 százalékos emelés nem lesz elegendő, mert a várható infláció – amely az előrejelzések szerint négy, egyes közgazdászok szerint akár hat százalék is lehet – felemészti a többletet.
„Már októberben el fog tűnni a minimálbér-emelés hatása az árnövekedés miatt, és nincs világos előrejelzés arra, hogy 2026-ban milyen inflációra számíthatunk. Minden emelés után a drágulás csökkenti annak tényleges értékét” – figyelmeztetett Mihajlović.
A fenntarthatóság kérdése
A szakszervezeti vezető arra is rámutatott, hogy nem elegendő a minimálbér nominális emelése, ha közben a fizetések általában nem nőnek arányosan. A négyszemélyes, két keresőből álló család fogyasztói kosara meghaladja a 100 000 dinárt, ami jóval magasabb a jelenlegi átlagjövedelmeknél.
„Ha a minimálbér emelkedését nem követi a bérek szélesebb körű növelése, akkor a fizetések közelítenek egymáshoz, ami a munkaerő elvándorlásához vezethet. Olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a jövedelmek emelését, de a munkáltatók számára is fenntartható marad” – hangsúlyozta Mihajlović.
A döntés tétje
A következő hetekben folytatódnak a tárgyalások a minimálbér jövőjéről. A vita középpontjában az a kérdés áll, miként lehet összehangolni a munkavállalók megélhetési szükségleteit, a munkaadók terheit és a gazdaság stabilitását. Az biztos, hogy az infláció és a fogyasztói árak alakulása döntő tényező lesz a végső kompromisszum kialakításában.




