Donald Trump amerikai elnök megkezdte az előkészítését a Zelenszkij–Putyin-csúcstalálkozónak, miközben a felek eltérő követelései miatt egyre távolibbnak tűnik a megállapodás. A találkozó helyszíneként Budapestet is felvetették, amit az ukrán elnök azonnal kizárt a lehetőségek közül. Volodimir Zelenszkij többek között azt kifogásolta, hogy Magyarország nem támogatta kellőképpen Ukrajnát.

Az amerikai elnök nemrég még bizakodóan beszélt arról, hogy a Zelenszkij–Putyin-találkozó akár már heteken belül megvalósulhat. Mindeközben napról napra fokozódnak a harcok, és olyan követelések jelennek meg, amelyek egyre távolabb sodorják a megegyezést.

Donald Trump hétfőn közölte, hogy megkezdte az előkészületeket a csúcstalálkozóra, valamint Vlagyimir Putyinnal telefonon is egyeztetett. A Kreml azonban gyorsan lehűtötte a lelkesedést: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Putyin kész találkozni Zelenszkijjel, de csak akkor, ha előre rendezik a legmagasabb szintű kérdéseket. Ez Moszkva részéről gyakorlatilag azt jelentené, hogy Kijevnek minden orosz követelést el kellene fogadnia – írja a BBC.

Az ukrán elnök szintén csak bizonyos feltételek mellett ülne le Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. Volodimir Zelenszkij szeretné elérni, hogy a nyugati szövetségesekkel előre megállapodjanak Ukrajna biztonsági garanciáiról.

Friedrich Merz német kancellár szerint akár két héten belül is megvalósulhatna a találkozó, majd kijelentette „nem tudjuk, lesz-e ehhez bátorság Putyinban”, írja a hirado.hu.

Budapest mint helyszín? Zelenszkij szerint szóba sem jöhet

A Fehér Házban tartott megbeszélések után Budapest is felmerült a lehetséges helyszínek között, amelynek ötletét az amerikaiak is támogatták. Szijjártó Péter külügyminiszter szintén jelezte, hogy Magyarország nyitott a budapesti csúcstalálkozóra: „Magyarországra bármikor jöhetnek a felek a háború lezárásáról tárgyalni, csak kérjük, hogy egy órával előtte szóljanak, hogy tisztességes, biztonságos és egyforma körülményeket biztosíthassunk mindenkinek” – mondta.

A magyar csúcstalálkozó ötletét azonban nem mindenki fogadta kitörő örömmel: Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en ellenezte a budapesti helyszínt, Volodimir Zelenszkij pedig bonyolult opciónak nevezte.

„Őszintén szólva, Budapest nem támogatott minket. Nem mondom, hogy Orbán Viktor politikája Ukrajna ellen irányult, de ellenezte Ukrajna támogatását” – jelentette ki az ukrán elnök.

Hozzátette, hogy Ausztriát, Svájcot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és a Vatikánt is alkalmasabb helyszínnek gondolja.

Mélyülő feszültség az ukrán–magyar kapcsolatokban

Az elmúlt években folyamatosan romlottak az ukrán–magyar kapcsolatok, amelyhez a régi és az újabb konfliktusok is hozzájárultak.

Az ukrán parlament 2017-ben és 2019-ben is olyan törvényeket fogadott el, amelyek nagymértékben korlátozták a kisebbségi nyelvek használatát. A jogszabályt a kárpátaljai magyar közösség és Budapest tiltakozása ellenére is életbe léptették. A két ország között szinte állandó feszültségforrás a kisebbségi jogok kérdése. Az ukrán nyelvtörvények miatt számos magyar nyelvű iskolának kellett bezárnia, ami jelentős mértékben csökkentette a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit a régióban.

Magyarország az ukrajnai háború kezdete óta a békét képviseli, ezért nem küld fegyvereket, és nem vállal semmilyen pénzügyi terhet sem az ukrajnai fegyversegélyek kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök többször is blokkolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, amelyek tovább fokozták a diplomáciai feszültséget.

A magyar titkosszolgálatok idén februárban számoltak be róla, hogy az ukrán állam lejárató kampányt indított a magyar miniszterelnökkel szemben. Áprilisban Ukrajna bizonyítékok és alaptalan tények nélkül állította, hogy két magyar kémet fogtak el Kárpátalján. Válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén kiutasított két olyan ukrán diplomatát, akik diplomáciai fedésben kémtevékenységet folytattak Magyarországon. Válaszul az ukrán külügy is kiutasított két magyar diplomatát Kijevből.

Tovább fokozta a diplomáciai konfliktust Sebestyén József ukrán–magyar kettős állampolgár halála. A 45 évesen elhunyt beregszászi férfit ukrán toborzók olyan erősen ütötték vasdorongokkal, hogy a sérüléseibe három héttel később belehalt. A botrány kirobbanásakor még Kijev részéről is vizsgálatot ígértek, majd néhány héttel később az ukrán hatóságok elutasították a nyomozást.

Augusztusban több ukrán támadás is érte az orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéket. Az Egyesült Államok hírszerzési dokumentumai szerint korábban Volodimir Zelenszkij személyesen javasolta legközelebbi bizalmasai körében, hogy a Barátság kőolajvezeték felrobbantásával ártsanak Magyarország iparának.

Az ukrán elnök Orbán Viktor miniszterelnököt is bírálta, és nemtetszését fejezte ki, amiért a kormány elindította a Voks 2025 országos véleménynyilvánító szavazást. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a magyar kormányfő nagyon veszélyes dolgokat tesz, majd a Tisza Párt felmérésére hivatkozott, miszerint a magyar lakosok 70 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása mellett van. Orbán Viktor jelezte, hogy kihallotta Volodimir Zelenszkij fenyegetését, aki ukránbarát kormányt akar látni Magyarországon, amelyhez a szövetségesei is megvannak.

Magyarország példaértékű humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának

Budapest és a kijevi vezetés között nézeteltérések és diplomáciai konfliktusok is vannak, ám Magyarország ennek ellenére is jelentős támogatás nyújt Ukrajnának. A magyar kormány a háború kezdete óta jelentős humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának és az onnan érkező menekülőknek.

Idén márciusig több mint 1,4 millió ukrán érkezett az országba, közülük pedig 700 ezren kaptak valamilyen támogatást, és mintegy 50 ezren menedékes státuszt.

A magyar kormány százmilliárd forintnál is többet fordított az ukrajnai menekültek ellátására és támogatására, amely magában foglalja az ingyenes egészségügyi ellátást, oktatást, utazást, lakhatási segítséget, valamint energetikai támogatást is.

A magyar karitatív szervezetek több milliárd forint értékben szállítottak élelmiszert, gyógyszert, ruházatot és egyéb eszközöket Ukrajnába, valamint Magyarországon is számos menekültet láttak el. Bár a magyar–ukrán politikai kapcsolatok feszültek, a humanitárius segítségnyújtás ennek ellenére is folyamatos.