Aleksandar Vučić szerb elnök csütörtök este bejelentette, hogy decembertől 12 százalékkal emelik a nyugdíjakat, és az így megemelt összegeket először januárban folyósítják. Ezt pénteken a pénzügyminiszter, Siniša Mali is megerősítette.

Eddig a közvéleményben a svájci formula alapján számolt, 8 százalékos rendes emelésről volt szó. A svájci szabály szerint a nyugdíjak felét a bérek, másik felét az árak növekedéséhez igazítják. Ez azonban nem érvényes, ha a nyugdíjalap a GDP 10 százaléka alá esik – ilyen esetben kizárólag a bérek növekedéséhez igazítják a nyugdíjakat.

Siniša Mali közölte, hogy az emelés után az átlagnyugdíj 485 euró lesz decemberben, a 2025-ös év egészére pedig átlagosan 437 eurót ér majd el. Hozzátette: céljuk, hogy 2027 végére az átlagnyugdíj 650 euróra emelkedjen.

A növekedés ugyan kedvező a nyugdíjasok számára, de kérdés, honnan lesz rá fedezet. 2023-ban 930 milliárd dinárt költött az állam a nyugdíjakra, 2024 első felében pedig 522,5 milliárdot. Idén a költségvetésben 267,5 milliárd dinárt terveztek a nyugdíjkiadásokra, ami az egyik legnagyobb tétel az állami kiadások között.

A gondot fokozza, hogy a jegybank 2,75 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzést, tehát a lassabb növekedés kevesebb adóbevételt jelent. Emellett a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Egyes számítások szerint a nyugdíjemelés 2025-ben 0,4 százaléknyi „lyukat” üthet a GDP-hez viszonyított költségvetésben.

Lev Ratnovski, az IMF szerbiai misszióvezetője szerint a nyugdíjemelés megfelel a fiskális szabályoknak, de hangsúlyozta: az ehhez szükséges plusz forrásokat a 2026-os költségvetésben kell biztosítani, miközben fenn kell tartani a 3 százalékos deficitkorlátot, írja a Danas.

Az IMF álláspontja szerint Szerbia így egyszerre tudná növelni a nyugdíjasok jövedelmét és megőrizni eddigi jó fiskális fegyelmét, ami kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás szempontjából.

A Danas értékelése szerint ebből az következik, hogy a kormány vagy új adókat, illetékeket lesz kénytelen bevezetni, vagy a kiadások más területen történő csökkentésével teremtheti meg a fedezetet a nyugdíjemelésre.