A Kolubara szénmedence ma Szerbia egyik legnagyobb építési területének számít, ahol jelenleg a bányászat történetének legnagyobb gépészeti beruházása zajlik – közölte Dušan Živković, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) vezérigazgatója a vreoci és kalenići helyszínek bejárása után.

Mint elmondta, négy teljes bányászati rendszert (bányagép–szállítószalag–lerakógép) szerelnek össze, kettőt az „E” mezőn, kettőt pedig a „Radlevo” külszíni fejtésen. Ezek a jövőben a lignittermelés fő pilléreit adják majd. Emellett tíz nagy méretű bányagépet állítanak üzembe, amelyek össztömege eléri a 16 ezer tonnát, továbbá 23 meghajtóállomást és 40 kilométer hosszúságú szállítószalagot is telepítenek. Živković szerint ez minden idők legátfogóbb összeszerelési projektje a Kolubarában.

A vezérigazgató rámutatott: az „E” mező a hosszú távú fejlesztési tervekben az egyetlen aktív bánya a medence keleti részén, amely évente 12 millió tonna szén kitermelésére alkalmas. A „Radlevo” bánya új berendezései pedig biztosítják a termelés hosszú távú stabilitását.

Ivan Janković, a bányászati és energiaügyi minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: az idei év első kilenc hónapjában az EPS 11 százalékkal több szenet termelt, mint 2023 azonos időszakában. Célként jelölte meg, hogy jövőre elérjék a 34 millió tonnás termelési szintet, ami elengedhetetlen az ország energiabiztonságához.

A minisztérium tájékoztatása szerint a Kolubarában zajló új bányászati beruházások összértéke meghaladja a 450 millió eurót. Janković hangsúlyozta: a kormány továbbra is teljes mértékben támogatja az ilyen jellegű fejlesztéseket, mert ezek jelentik a stabil energiatermelés alapját Szerbiában.