A szerb kormány 2025 eleje óta 117 határozatot hozott a költségvetési tartalék felhasználásáról, legtöbbször szűkszavú vagy hiányos indoklással – számolt be a Forbes Szerbia. A gyakorlat hosszú ideje vitatott, mivel a tartalék eredetileg arra szolgálna, hogy kisebb, váratlan kiadásokat gyorsan lehessen fedezni, ám Szerbiában gyakran ad hoc intézkedésekre és politikai érdekek finanszírozására fordítják, sokszor bármiféle nyilvános vita vagy stratégiai dokumentum nélkül.

A problémát a Nemzetközi Valutaalap is észlelte, amely nemrégiben átfogó fiskális átláthatósági értékelést végzett. Az eredmények még nem nyilvánosak, de várható, hogy a jelentés után a tartalék felhasználásának szabályozását Szerbia az IMF-fel kötött program keretében módosítani lesz kénytelen. A 2026-ra tervezett fiskális stratégia már előirányozza a kritériumok pontosítását, valamint a pénzügyi adatok részletesebb közzétételét – például az állam és a közvállalatok kapcsolatairól vagy az önkormányzatok pénzügyeiről.

A Fiskális Tanács bírálatai

A Fiskális Tanács évek óta figyelmeztet: a kormány túl szélesen és átláthatatlanul használja a tartalékot, amelynek keretéből gyakran finanszíroznak helytelenül tervezett önkormányzati kiadásokat is. Más országokban szigorúan tiltják, hogy beruházásokra szánt pénzeket – például út- vagy vasútépítésre elkülönített forrásokat – néhány hónap múlva bérnövelésre vagy más célokra csoportosítsanak át.

Szerbiában ezzel szemben a gyakorlat sokkal rugalmasabb: májusban például egyetlen kormányhatározattal több mint 11 milliárd dinárt csoportosítottak át, mindössze annyi indoklással, hogy „a költségvetési törvény elfogadásakor nem ismert kiadások fedezésére” van szükség.

Titkosított döntések milliárdok felett

A Fiskális Tanács becslése szerint 2018 és 2022 vége között legalább 720 millió eurót irányítottak át a tartalékból – gyakran „bizalmas” vagy „államtitok” minősítéssel. Ez a teljes összeg 40 százalékát teszi ki, és csak kisebb része, mintegy 35 százalék került valóban a biztonsági szektorhoz.

A legtöbb titkos döntés a kormány főtitkárságát érinti: a 158 bizalmas határozatból 53 erre az intézményre vonatkozott, egyenként átlagosan mintegy egymillió euró értékben. Az augusztus 29-én megjelent legutóbbi Hivatalos Közlöny például hat ilyen döntést tartalmazott.

Kilátások

A jelenlegi szabályozás legfeljebb a tartalék teljes keretét korlátozza: ez az állami bevételek négy százaléka lehet, noha korábban mindössze 1,5 százalék volt. A Fiskális Tanács szerint a jövőben ezt a plafont három, majd két százalékra kellene csökkenteni, és törvényben is pontosítani kellene a felhasználás feltételeit.

Hogy valóban változik-e a gyakorlat, az az IMF-fel közösen készített elemzés nyilvánosságra hozatalát követően derülhet ki, írja a 021 hírportál.