A háborús konfliktusok és a geopolitikai feszültségek az utóbbi években alapjaiban rajzolták át a globális gáz- és olajkereskedelem térképét. Bár az ellátási útvonalak folyamatosan változnak, az energetikai beruházások nem torpantak meg. Petar Stanojević energetikai biztonsági szakértő a közelgő fűtési szezon előtt értékelte a nemzetközi helyzetet és Szerbia kilátásait a Szerbiai RTV műsorában.

A kőolaj világpiaci ára hónapok óta 66–68 dollár között ingadozik. Stanojević szerint a fundamentális tényezők – a kereslet-kínálat egyensúlya és a dollár árfolyamának stabilitása – viszonylag állandóak. A piacot inkább a geopolitikai események mozgatják, például a közel-keleti feszültségek, amelyek időről időre felborítják a kereskedelmi terveket. A szakértő úgy véli, az árak nem csökkennek 60 dollár alá, mivel ez az a szint, amely mind az orosz költségvetés, mind az amerikai kitermelők számára létfontosságú a profitabilitás fenntartásához.

A földgáz esetében már látható a szezonális drágulás. Az ár jelenleg ezer köbméterenként körülbelül 350 euró, ami nem kirívó, de a fűtési szezon közeledtével és a tárolók feltöltésének végéhez közeledve további emelkedés várható.

Szerbia és a Gazprom: a biztonság záloga a stabil mennyiség

A szakértő szerint a Szerbia és az orosz Gazprom közötti hosszú távú gázmegállapodás kulcsa a biztosított mennyiség. Napi 8–9 millió köbméter – évi mintegy 3 milliárd köbméter – garantálná az ország ellátását. Fontos a kedvező ár, amely eddig az olajár-alapú képletnek köszönhetően Európában is versenyképes volt. Emellett elengedhetetlen az úgynevezett rugalmasság, vagyis hogy a fogyasztás hirtelen növekedése esetén az ország azonnal hozzáférhessen a többletgázhoz.

Regionális példák: Magyarország diverzifikál

Magyarország, amely szintén jelentős mértékben függ az orosz gázszállításoktól, nemrég a brit–holland Shell-lel kötött megállapodást 250 millió köbméter LNG-importjára. A cseppfolyósított földgáz a Krk szigetén lévő LNG-terminálon keresztül, horvát vezetéken jut el Magyarországra. A lépés célja a beszállítói kör szélesítése és a tárolókapacitás bővítése lehet. Budapest emellett Ausztriával, Szlovákiával, Romániával és Szerbiával is szoros energetikai kapcsolatokat tart fenn, ami rugalmasságot biztosít a beszerzési források terén.

Új útvonalak: A Török Áramlat és a déli folyosó

Az ukrajnai tranzitvonal visszaszorulásával a Török Áramlat és a déli gázfolyosó (TAP és TANAP) jelentősége nőtt. Ezek azonban nem pótolhatják teljesen az Északi Áramlat kieső, évi 45 milliárd köbméteres kapacitását. A Török Áramlat éves szinten 12–14 milliárd, a TAP és TANAP együtt pedig körülbelül 12 milliárd köbméter gázt képes szállítani, miközben Azerbajdzsán termelése korlátozott.

A globális piac új erőviszonyai

Norvégia jelenleg az európai gázellátás 30–35 százalékát biztosítja, míg az Egyesült Államok részesedése 25–30 százalék körül mozog, és várhatóan tovább nő. Az EU és az USA között létrejött megállapodás alapján az unió három éven belül 750 milliárd dollár értékben vásárolhat energiahordozókat az amerikaiaktól, ami az USA-t az európai piac meghatározó szereplőjévé teheti.

Beruházások a háborús feszültségek árnyékában

A konfliktusok nem akadályozzák az új vezetékek építését. Törökország és Szíria közös projektje egy Aleppóba vezető vezetéket hozott létre az azeri gáz továbbítására. Oroszország és Kína a „Szibéria Ereje 2” gázvezeték építését tervezi, amely évi 50 milliárd köbméter kapacitással látná el Kínát. Emellett a meglévő „Szibéria Ereje 1” kapacitásbővítése és egy új, 12 milliárd köbméteres távol-keleti vezeték is folyamatban van.

Nyertesek és vesztesek

A piacon azok kerülnek előnybe, akik jelentős mennyiségű energiahordozót tudnak exportálni. Az Egyesült Államok az új megállapodások révén mind Európában, mind Ázsiában vezető szerephez jut, miközben a hagyományos exportőrök, például Szaúd-Arábia megőrzik befolyásukat. A legnagyobb kihívással azok az országok néznek szembe, amelyek importfüggők – köztük számos európai állam. Brüsszel 2022-ben a földgázt és a nukleáris energiát hivatalosan is fenntartható, úgynevezett zöld átmeneti forrásnak minősítette, amit az Európai Bíróság a közelmúltban is megerősített Ausztria kifogása ellenére.

Kilátások Szerbia számára

Szerbia a Gazprommal kötött hosszú távú megállapodásra támaszkodva egyelőre stabil ellátásra számíthat, de a nemzetközi piaci átrendeződés folyamatos figyelmet igényel. A diverzifikáció, a rugalmas beszerzési lehetőségek és a megfelelő készletezés kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy az ország biztonságosan vészelje át a közelgő fűtési szezont, és megőrizze energiaellátásának versenyképességét a geopolitikai bizonytalanságok közepette.