Az idei ősz kedvező időjárással indult: szeptemberben bőséges eső hullott, a földek felszívhatták a nedvességet, így a betakarítás és az őszi vetés is megfelelő ütemben haladhatott. Mindez azonban nem feledteti a gazdák gondjait, hiszen a mezőgazdaságot immár négy egymást követő évben sújtották aszályok és viharok. A hozamok drasztikusan visszaestek: különösen a szója, a kukorica, a gyümölcsfélék, de még a napraforgó és a cukorrépa termése is jelentősen csökkent.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a biztosítás rendszere gyakorlatilag működésképtelen: a gazdák szerint a biztosítók szinte minden időjárási jelenségre külön fedezetet követelnek, így a díjak túl magasak. Még az állami támogatás sem tette vonzóvá a konstrukciót. Ennek következtében a termelők tartalékai teljesen kimerültek, sokan már az előző hitelek törlesztésére sem képesek, miközben az idei vetés költségei is a nyakukon vannak.

A gazdák többször tiltakoztak, 300 eurós támogatást kérve hektáronként. A kormány azonban elutasítóan reagált, és az ágazat szereplői egyre inkább úgy érzik, magukra maradtak. Szakértők szerint most lenne szükség érdemi lépésekre: a mezőgazdasági tartozások rendezésére, kedvezményes refinanszírozási lehetőségekre, olcsó üzemanyag biztosítására, valamint a „fantomcégek” kiszűrésére, amelyek jogtalanul vesznek fel állami támogatást.

Hosszabb távon a szerb mezőgazdaságot csak a modernizáció teheti versenyképessé: a vízgazdálkodási beruházások, a csatornarendszerek átalakítása és az öntözőrendszerek kiépítése alapfeltétel. Ugyanilyen fontos a feldolgozóipar erősítése és a vidéki vállalkozások támogatása, hogy a falu ne pusztán a nyers termelés helyszíne legyen, hanem a hozzáadott érték növekedjen.

A szerbiai agrárválság immár több mint 2,5 millió embert érint közvetlenül vagy közvetve – a társadalom 40 százalékát. A gazdák ezért úgy látják: a helyzet nem egyszerű ágazati probléma, hanem országos jelentőségű kérdés, amelyben az államnak sürgősen lépnie kell.