A legfrissebb, júliusi adatok szerint a hitelezők listáján első helyen a szerb állam eurókötvényeinek vásárlói állnak. Az ő kezükben összesen 10,3 milliárd eurónyi államadósság van.

A Forbes Szerbia elemzése alapján a második helyen a dinárban kibocsátott hosszú lejáratú államkötvények tulajdonosai következnek, akik 7,1 milliárd eurónyi követeléssel rendelkeznek.

A harmadik legjelentősebb hitelezői kör a kereskedelmi bankoké: a bankok által nyújtott kölcsönök összege 4,3 milliárd eurót tett ki.

Öt évvel korábban, 2020 júliusában azonban a banki hitelek értéke még alig haladta meg a 198 millió eurót, így a kereskedelmi bankok akkor még a tíz legnagyobb hitelező között sem szerepeltek. A Forbes Szerbia arra mutat rá, hogy a hitelezői szerkezet változását a 2020-ban kirobbanó világjárvány és az azt követő globális inflációs hullám idézte elő, amely drágábbá tette a pénzhez jutást, és beszűkítette a finanszírozási forrásokat.

Mindez azonban nem lassította Szerbia eladósodását: az államadósság 2020-ban még 26,9 milliárd euró volt, jelenleg viszont már eléri a 38,5 milliárdot. A hitelezők listája pedig gyökeresen átalakult. Az elmúlt valamivel több mint egy évben például csak a Postatakarékpénztár több mint egymilliárd eurót hitelezett az államnak.

Emellett más, a hazai piacon működő kereskedelmi bankok is mind gyakrabban válnak a kormány tárgyalópartnereivé. Jelentős infrastrukturális beruházások – autópályák, az Expo és a Nemzeti Stadion – finanszírozásába is bekapcsolódtak, köztük olyan, magántulajdonban lévő bankok, amelyek a szerbiai piacon tevékenykednek.

Bár a közpénzek felügyeletével megbízott ellenőrző szervek rendre figyelmeztetnek arra, hogy a kereskedelmi bankoknál felvett hitelek általában jóval költségesebbek, mint a nemzetközi pénzügyi intézmények forrásai, a kormányzat láthatóan könnyebben, gyorsabban jut pénzhez ezen a csatornán – vagy éppen a kereskedelmi bankok hajlandóbbak a kölcsönnyújtásra.

A számok önmagukért beszélnek: míg 2020-ban a kereskedelmi bankoktól felvett állami hitelek 200 millió euró alatt maradtak, addig mostanra közel 4,3 milliárd eurót érnek el – ez több mint 2000 százalékos növekedést jelent.

Összehasonlításképpen: 2021-ben 285 millió euró volt ez az összeg, amivel a bankok még mindig nem kerültek be a tíz legnagyobb hitelező közé. Egy évvel később már 712 millió euróra nőtt az érték, 2023-ra pedig meghaladta a kétmilliárdot. Az elmúlt két évben tehát megduplázódott a kereskedelmi bankok felé fennálló tartozás.