A Világbank mai előrejelzése szerint Szerbia gazdasága 2025-ben 2,8 százalékos növekedést érhet el, írja a Beta.

A jelentésben az áll, hogy „a 2024-es kedvező eredmények után a gazdaság elveszítette lendületét az alacsonyabb magánberuházási szint és a közvetlen külföldi befektetések nettó beáramlásának csökkenése miatt, amit a globális bizonytalanság okozott”.

A növekedés az év első felében két százalékra lassult, elsősorban az építőipari aktivitás visszaesése és a gyengébb mezőgazdasági eredmények miatt, amelyekre a negatív éghajlati hatások is befolyással voltak.

A fiskális hiány részesedése a GDP-ben továbbra is alacsony (0,2%), az államadósság 45 százalékra csökkent, míg a folyó fizetési mérleg hiánya 82 százalékkal nőtt (a GDP 2,3 százalékára), mivel az import gyorsabban bővült az exportnál, és csökkent a hazautalások nettó beáramlása.

A munkaerőpiacon a munkanélküliségi ráta 8,8 százalékra esett, a foglalkoztatottság pedig rekordmagas, 51,6 százalék maradt.

„Szerbia jó makrogazdasági eredményeket ért el, de a gazdasági növekedést fel kell gyorsítani. A közepes jövedelmi csapdából való kilábalás érdekében az országnak olyan innovációvezérelt gazdasággá kell válnia, amely ösztönzi a termelékenységet és elősegíti a hazai vállalatok integrációját az európai és globális értékláncokba” – nyilatkozta Nicola Pontara, a Világbank szerbiai irodájának igazgatója.

Pontara szerint ehhez elengedhetetlen a „greenfield” típusú külföldi beruházások vonzása, a nagyobb hozzáadott értéket képviselő ágazatokba történő befektetések, valamint a kutatás-fejlesztés és az emberi tőke fejlesztése az egész életpálya során.

A Világbank előrejelzése szerint Szerbia a következő években évi 3–4 százalék közötti növekedést érhet el.

A negatív kockázatok között szerepel az állami vállalatok támogatásának szükségessége, a külső kereslet csökkenése a globális kereskedelmi bizonytalanságok miatt, valamint az extrém időjárási események hatása a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára.

Az infláció a várakozások szerint 2027-re visszatér a Szerb Nemzeti Bank célzott sávjának középpontjába.

A Világbank értékelése szerint a fenntartható gazdasági növekedés és a célzottabb szociális támogatás kulcsfontosságú a szegénység további csökkentéséhez.