Az arany ára rekordmagasságba, unciánként több mint 4000 dollár fölé emelkedett szerdán, ami azzal magyarázható, hogy a befektetők biztonságos befektetési lehetőségeket keresnek a világszerte tapasztalható gazdasági és politikai bizonytalanság miatt.

Mint a BBC írta, az arany ára már az utóbbi hónapokban is jelentősen nőtt, írja a hirado.hu portál.

Idén áprilistól kezdve a nemesfém az 1970-es évek gazdasági válságai óta a legnagyobb emelkedést könyvelhette el: körülbelül a harmadával drágult azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette a globális kereskedelmet felborító vámokat.

Elemzők szerint a befektetőket a vámháborúk mellett most aggasztja az is, hogy az amerikai szövetségi kormány már második hete nem működik, és emiatt késik a legfontosabb gazdasági adatok közzététele is – mindez tovább növelte a bizonytalanságot, és vele együtt az arany árát is, amelynek a piaci zavarok vagy gazdasági visszaesések idején is várhatóan megmarad, vagy még tovább nő is az értéke.

A kormányzati leállás hátszél az arany árának alakulására – mondta Christopher Wong, az OCBC szingapúri bank befektetési stratégája. Ugyanakkor megjegyezte: ha a leállás hirtelen véget ér, akkor az arany árának zuhanása még annál is gyorsabb lehet, mint ahogy azt sok befektető várja.

Az arany árának növekedése egyébként jó hír lehet az egyes országok központi bankjainak is.

2022 óta a központi bankok világszerte évente összesen több, mint 1000 tonna aranyat vásároltak, szemben a 2010 és 2021 közötti, évi átlagos 481 tonnával.

Tavaly Lengyelország, Törökország, India, Azerbajdzsán és Kína voltak a vezető vásárlók a BBC szerint, de az utóbbi években a magyar jegybank is jelentős vásárlásokat hajtott végre. Ennek köszönhetően a legutóbbi hírek szerint 94,7 tonnányi aranytartaléka van az MNB-nek.