Egyre több gazdasági szakértő figyelmeztet arra, hogy az iráni háború és a tartós energiaválság új inflációs hullámot indíthat el világszerte. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a nyári hónapokban az olajpiac akár „vörös zónába” is kerülhet, ami tovább növelheti az energiaárakat és az inflációs nyomást.

Míg néhány héttel ezelőtt még a kamatcsökkentések időszakát várták a világ vezető jegybankjaitól, mára egyre valószínűbbé vált az ellenkező forgatókönyv. Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja szerint az inflációs sokkot már nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért az EKB akár már júniusban kamatemelésről dönthet.

Milojko Arsić, a Belgrádi Közgazdasági Kar professzora a Forbes Srbijának nyilatkozva azt mondta: az energiaárak emelkedése nemcsak közvetlenül növeli az inflációt, hanem más termékek és szolgáltatások árára is átterjed.

„A gazdasági szereplők előre beárazzák a várható inflációt, hogy elkerüljék a veszteségeket. Ez inflációs spirált indíthat el, amit a kamatemelések próbálnak megfékezni” – fogalmazott.

A szakértők szerint különösen aggasztó, hogy az energiaárak emelkedése hosszabb ideig is fennmaradhat. A tartósan magas olajárak növelik a szállítási, termelési és élelmiszeripari költségeket is, ami tovább gyorsíthatja az inflációt.

Đorđe Đukić monetáris szakértő szerint az amerikai jegybanknak is nehéz döntéseket kell meghoznia. Donald Trump ugyanis alacsonyabb kamatokat szeretne, miközben az infláció növekedése inkább szigorúbb monetáris politikát indokolna.

„Nyilvánvalóvá vált, hogy az infláció tartósabb jelenség, mint azt korábban gondolták. Az energiapiaci sokk nem enyhíthető gyorsan, és az inflációs várakozásokat sem lehet könnyen visszafogni” – mondta Đukić.

A szakértő szerint az Európai Központi Bank az év végéig még kétszer emelheti az alapkamatot, egyenként 0,25 százalékponttal.

A jelenlegi helyzet Szerbiára is hatással lehet. A Szerb Nemzeti Bank ugyan egyelőre 5,75 százalékon tartotta az irányadó kamatlábat, az infláció azonban áprilisban 2,8-ról 3,3 százalékra nőtt.

Arsić szerint Szerbiában egyelőre kordában tartják az inflációt az állami intézkedések – például a csökkentett jövedéki adó, az üzemanyagárak korlátozása és az állami tartalékokból történő beavatkozás – azonban ezek hatása korlátozott.

A közgazdászok arra figyelmeztetnek: ha az energiaválság és a közel-keleti konfliktus elhúzódik, az energiaárak további emelkedése újabb globális inflációs hullámot indíthat el, miközben a világgazdaság még az előző válság következményeit sem heverte ki teljesen.