Egy hónap telt el azóta, hogy a szerb kormány 20 százalékban korlátozta a kereskedelmi árréseket, de az intézkedés árnyékában továbbra is éles a küzdelem a költségek, a profit és a lakosság fizetőképessége között.

Időközben nőtt a minimálbér, ugyanakkor emelkedtek az élelmiszerárak és más alapvető termékek ára is. Ennek ellenére a Szerb Nemzeti Bank közölte, hogy szeptemberben lassult az infláció, éppen a korlátozott árrések alkalmazásának köszönhetően. A Köztársasági Statisztikai Hivatal ugyanakkor szeptemberre mindössze 2,9%-os áremelkedést jegyzett fel – írja az Insajder.

Az élelmiszerek, az energia, a közlekedés, az alapanyagok és a termelési költségek növekedése elkerülhetetlenül hat a végső árakra, és ha a bérek nem tartanak lépést ezzel, a lakosság életszínvonala csökken. Az infláció pedig mindezt árnyékként követi – sújtva a termelőket, kereskedőket és fogyasztókat egyaránt.

A jegybank szerint az éves infláció szeptemberben 2,9% volt, ami 2021 áprilisa óta a legalacsonyabb szint.
„Az új rendelet hatására az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 4,5%-kal csökkent egy hónap alatt. A zöldségek 14,9%-kal, a gyümölcsök 8,2%-kal, a feldolgozott élelmiszerek pedig átlagosan 3%-kal lettek olcsóbbak” – közölte a bank.

A Statisztikai Hivatal ugyanakkor azt állítja, hogy a fogyasztói árak szeptemberben 2,9%-kal voltak magasabbak az előző év azonos hónapjához képest, és 1,9%-kal magasabbak, mint 2024 decemberében.

Szeptemberben az élelmiszerek és italok ára 4,5%-kal, a kultúra és szabadidő költségei 3,2%-kal, a háztartási felszereléseké 1,1%-kal, a ruházaté pedig 0,2%-kal csökkentek.
Viszont drágult a lakhatás, a víz, az áram, a gáz és más energiahordozók.

Dejan Gavrilović, az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület vezetője szerint az árrés-korlátozás hatása rövid életű volt:
„A rendelet bevezetésének első napjaiban látszott némi hatás, de aztán a kereskedők fokozatosan visszaemelték az árakat. A csökkenés valóban körülbelül 4,5% volt, ahogy a hivatalos adatok is mutatják.”

Hozzátette, hogy az év egészében tartós áremelkedés figyelhető meg: „Ha minden hónapban volt 0,6%-os növekedés, akkor mostanra csak visszatértünk az év eleji szintre – ez nem az, amit a fogyasztók vártak. Arról beszéltek, hogy az árak legalább 15%-kal esnek majd, de ez nem történt meg.”

A legdrágább élelmiszert fogyasztjuk Európában

Az állami intézkedések, az árrés-korlátozások és a statisztikai inflációcsökkenés ellenére a szerbiai fogyasztók mindennap drágasággal szembesülnek.

„A helyzet már most kezd visszarendeződni – főleg, hogy október 1-jétől drágult az áram, és kérdés, mi lesz az energiahordozókkal a NIS elleni szankciók miatt. Az élelmiszerárak továbbra is az Európában legmagasabbak közé tartoznak, ha figyelembe vesszük a szerbiai béreket” – mondta Gavrilović, aki Észak-Macedóniával példálózott:
„A leves, ami nálunk 130 dinár, ott 80; a sajtok, amelyek itt 1.300–1.500 dinárba kerülnek, ott 650–700; a fogkrém 1 euró (125 ml-es), míg nálunk ennyiért még 75 ml-est sem kapni. A Szerbiában gyártott közkedvelt kekszféle ott 100 dinár, nálunk 135. Ezek a valós árak.”

Hozzátette, hogy bár néhány termék ára valóban csökkent, eltűntek az akár 50%-os akciók, amelyek korábban tehermentesítették a fogyasztókat.

A miniszter szerint az intézkedés meghozta az eredményt

Jagoda Lazarević, a bel- és külkereskedelmi miniszter szerint az adatok igazolják, hogy az árrés-korlátozás jó lépés volt.
„A tegnap közzétett adatok a 2021 óta legalacsonyabb inflációról nemcsak biztatóak, hanem irányt is mutatnak, hogy folytassuk a harcot” – mondta a Tanjugnak nyilatkozó miniszter.

Felhívta a kereskedőket a korrekt magatartásra, mert – mint mondta – a tárca terepi információkat kap arról, hogy egyes kereskedők megpróbálják kijátszani a szabályokat.

„Nem akarjuk tönkretenni a kereskedőket, hanem rendet kell teremteni. A cél, hogy a fogyasztók jó minőségű termékeket vásároljanak megfizethető áron, és megállítsuk az árspirált, amely minden egyes ember pénztárcáját terhelte” – hangsúlyozta Lazarević.

Hozzátette, hogy bízik az új, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó törvény hatásában, amelyet az év végéig terveznek elfogadni, és amely az EU-országok jó gyakorlatait veszi alapul.

A miniszter bejelentette egy állami–gazdasági munkacsoport létrehozását is, amely közösen dolgozik a régóta húzódó problémák megoldásán.

Végül kiemelte, hogy a piaci felügyelet aktívan ellenőrzi a rendelet betartását, bár az ellenőrzések nehézkesek, mert egyes kereskedők szándékosan túlterhelik az ellenőröket dokumentumokkal, hogy akadályozzák munkájukat.