Az Európai Unió döntése értelmében 2028. január 1-jétől teljesen megszűnik az orosz földgáz importja. Bár Moszkva szerint Szerbia – EU-tagsága hiányában – továbbra is vásárolhatna orosz gázt, a bolgár kormány jelezte: elképzelhető, hogy már a következő években leállítja a tranzitot, amelyen keresztül a gáz a Török Áramlaton át érkezik Szerbiába. Ez komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelentene, hiszen az ország gázszükségletének több mint 80 százaléka orosz forrásból származik, írja a 021.rs portál.

Az EU 2022 óta fokozatosan csökkenti orosz gázimportját: a háború előtti 150 milliárd köbméterről mára 50 milliárdra esett vissza az éves mennyiség. Az orosz energiahordozót elsősorban norvég és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) váltotta fel, amely kezdetben drágább volt, de új lelőhelyek feltárásával egyre versenyképesebb lett.

Szerbia ugyan 2023 végén megépítette a bolgár–szerb interkonnektort, ám ezzel mindössze 15 százalékos diverzifikációt ért el. A jelenlegi 400 millió köbméteres azeri import a tervek szerint 2030-ig egymilliárdra nőhet, ám ez még mindig kevés lenne a várható, évi négy milliárd köbméteres igény kielégítésére.

Bulgária szigorít, de új útvonalakat is nyitna

Miközben Szófia kilátásba helyezte az orosz gáz tranzitjának lezárását, energetikai stratégiájában párhuzamosan a szállítási kapacitások bővítésére készül. A bolgár energiaügyi miniszter bejelentette: 2028-ig 1,8-ról 3,2 milliárd köbméterre növelnék a szerb–bolgár vezeték áteresztőképességét. Ez – ha megvalósul – fedezhetné Szerbia teljes jelenlegi fogyasztását, de Belgrád részéről egyelőre nem született döntés a csatlakozásról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt heti belgrádi látogatásán szintén arra ösztönözte Szerbiát, hogy vegyen részt az uniós közös gázbeszerzési mechanizmusban.

Románia lehet a hosszú távú megoldás

A román–szerb gázösszeköttetés 2026-ra készülhet el, mintegy 12 millió eurós beruházással. A Románia partjainál fekvő Neptun Deep mező jelenleg az EU legnagyobb földgázlelőhelye, amelynek termelése Szerbia számára is kedvező lehet, hiszen nem LNG-t, hanem vezetékes, olcsóbb földgázt kínálna. A tervezett 1,6 milliárd köbméteres kapacitás azonban korlátozott: ha ezt a jövőben növelni tudnák, Szerbia teljes éves igénye is fedezhető lenne ebből a forrásból.

A gázdiverzifikáció tehát elkerülhetetlen: a következő években a bolgár és a román interkonnektorok bővítése, valamint az európai együttműködéshez való csatlakozás döntően befolyásolja majd Szerbia energetikai önállóságát és biztonságát az orosz import fokozatos megszűnésének időszakában.