Az orosz gáz Európai Unióba történő behozatalának és az ezen országokon keresztüli tranzitjának tilalma nehezen lesz végrehajtható, mivel a piacon nincs elegendő gáz, az európai ipar szenved, és a döntés meghozói addigra valószínűleg nem lesznek már hivatalban – vélik a szakértők.

„Az orosz gáz EU-n keresztüli behozatali és tranzittilalma nem fog megvalósulni, így Szerbiának sem kellene aggódnia az orosz gáz Bulgárián át történő, Balkáni áramlaton való tranzitja miatt” – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Vuletić Vojislav, a Szerbiai Gázipari Egyesület Közgyűlésének elnöke.

Elmondása szerint a gáz továbbra is áramolni fog, noha Bulgária megtilthatja az orosz gáz tranzitját a Balkáni áramlaton keresztül, ahogyan korábban megakadályozta a Déli Áramlat gázvezeték kiépítését is, amely ugyanezen az útvonalon haladt volna.

Hozzátette, hogy ha Bulgária leállítja a gázszállítást Szerbia felé, az Magyarországot és Szlovákiát is érinti, mivel ők is EU-tagállamok.

Vuletić szerint a világpiacon nincs elég gáz.

„A legtöbb gáz Oroszországban van, amely kevéssé használja fel azt saját célra, így tud exportálni. Az Egyesült Államok nagy fogyasztó, Ausztrália és Katar szintén nagy termelők, de nincs akkora exportkapacitásuk Európa felé, mint Oroszországnak” – tette hozzá.

Miloš Zdravković energetikai szakértő arra a kérdésre, hogy Szerbia mentesül-e a 2026. január 1-jétől fokozatosan bevezetendő, majd 2028. január 1-jétől véglegessé váló tilalom alól, úgy válaszolt, hogy a politikusok kijelentései gyakran ellentmondanak a valóságnak.

„Szerbia nem EU-tag, így nem élvezi annak előnyeit sem, következésképp elvileg nem kellene, hogy ezek a döntések rá is vonatkozzanak. Ha a tranzitot megtiltják, még ha csak 2028-tól is, először Magyarország fog pert indítani. Ráadásul nem vagyok biztos benne, hogy az Európai Bizottság jelenlegi vezetése még akkor is hivatalban lesz” – mondta Zdravković.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank elnöke nyílt levélben figyelmeztette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy illúzió azt hinni, Európa meglenne orosz gáz nélkül, miközben az ipar már most is szenved.

Hozzátette, hogy tilalom esetén Szerbiának marad az 1,8 milliárd köbméteres kapacitású interkonnektor Bulgária felé, amely nem orosz gázzal működik, de egy olyan csővezetékre kapcsolódik, amelyet a bolgárok még nem építettek meg.

„A gázszállításokhoz előre megkötött szerződésekre van szükség. A szerb ipar évente 1,73 milliárd köbmétert fogyaszt, a városi távfűtés 650 milliót, a háztartások közel 300 milliót, ráadásul a gázosítás is cél a környezetvédelem és energiahatékonyság jegyében” – tette hozzá Zdravković.

Megjegyezte, nem lepte meg, hogy az USA szankciókat vezetett be az orosz Lukoil és Rosznyeft cégekkel szemben, mivel „a háború a végső szakaszába lépett, és a fronthelyzet nem olyan, mint ahogy azt tervezték”.

Hozzátette, hogy az áramhelyzet sem jó Európában, mivel Ukrajna korábban nagy exportőr volt, de az infrastruktúráját tönkretette a háború, Németország bezárta atomerőműveit, folyik a „zöld átállás”, de a dolgok nem mennek jól.

Az EU Tanácsa néhány napja úgy foglalt állást, hogy 2026. január 1-jétől tilos lesz orosz gázt importálni az EU-ba, beleértve annak tranzitját is harmadik országok felé.

A rendelet jogilag kötelező, fokozatos tilalmat ír elő: a teljes tiltás 2028. január 1-jétől lép életbe. Az átmeneti időszakban a 2025. június 17. előtt kötött rövid távú szerződések 2026. június 17-ig érvényesek, míg a hosszú távúak 2028. január 1-ig.

Szerbia nem rendelkezik hosszú távú szerződéssel a Gazprommal, bár hónapok óta próbálkozik, ugyanakkor biztosították, hogy az év végéig garantált az ellátás.