A Lukoil orosz olajipari óriás vis maiort hirdetett a Nyugat-Kurna-2 olajmezőn. Az oroszok leállították az összes kifizetést, és a Lukoil Bulgáriában is bajban van, de Románia, ahol ugyancsak van finomítója, szintén lépéseket fontolgat. A szerb média hétfőn arról írt, hogy Szerbia a „bolgár modellhez” folyamodna a NIS egyre égetőbbé váló gondjainak megoldása érdekében.

A Lukoil vis maiort hirdetett az iraki Nyugat-Kurna-2 olajmezőn; ez az orosz olajipari óriás legértékesebb, 1,8 milliárd dolláros külföldi vagyontárgya, amelytől meg kell válnia az amerikai szankciók miatt.

A Reuters több forrásból megerősített értesülése szerint Irak leállította az összes készpénzes kifizetést és az olajért járó összegeket, a Lukoil pedig felmondta az összes, a mezőn dolgozó nem orosz állampolgárságú külföldi foglalkoztatott munkaszerződését.

Az Investing.com tudósítása szerint a vis maior elrendelése a nyugati szankciók következménye, ami a Lukoil mellett a Rosznyeftyre érvényes, és megbonyolítja a két nagy orosz olajipari óriás külföldi működését.

Eredetileg úgy tűnt, hogy a Lukoil megtalálta a tökéletes vevőt külföldi érdekeltségeire, a cipruti székhelyű svéd Gunvor azonban visszalépett az üzlettől. A Lukoil így kénytelen lehet részletekben, egyesével eladogatni az eszközeit – valószínűleg jelentős árengedménnyel.

A Lukoilnak Irak mellett Bulgáriában és Romániában is van finomítója, amelyeknek a kiesése súlyos problémát okozna. A bolgár kormány készül a burgaszi finomító feletti irányítás átvételére, és első lépésként a hatóságok ellenőrzéseket végeznek és biztonsági intézkedéseket hajtanak végre.

A hírt hétfőn jelentette be Roszen Zseljazkov miniszterelnök, aki a közleményében azt is közölte, hogy az ellenőrzéseket és a katonai rendőrség felkészítését is magában foglaló intézkedések megelőző jellegűek, és céljuk a kritikus infrastruktúra, köztük az olajfinomító és más létesítmények védelme.

A bolgár kormány egy nappal korábban adott ki közleményt arról, hogy az állambiztonsági ügynökség, a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium további intézkedéseket hozott a biztonság garantálása érdekében „a Lukoil bulgáriai telephelyeinek területén”. A védelem részét képezi egy drónellenes rendszer Burgasz környékén, amelyet ismét bevet a védelmi minisztérium. A katonai rendőrség is készenlétben áll szükség esetére. A bolgár Nova TV arról számolt be, hogy a beérkező járműveket szigorúan ellenőrzik, többek között robbanószerkezetek után is kutatnak.

Az oroszok leállították az összes kifizetést, és a Lukoil Bulgáriában is bajban van.

„Bolgár modell” szerb módra

Szerbia a „bolgár modell” alapján próbál megoldást találni a NIS-szel kapcsolatos amerikai szankciókra, írja a szerbiai sajtó.

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) vezetésében történt változásokkal a vállalat tulajdonosai – az orosz Gazprom és a szerb kormánya – a szakértők szerint a „bolgár modell” alapján próbálnak kiutat találni az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának (OFAC) orosz cégekre vonatkozó szankciói alól. Azonban, mint hangsúlyozzák, kevés az esély arra, hogy Washington ezt a megoldást elfogadja.

„Szerbia a NIS esetében az amerikai szankciók problémáját a bolgár megoldás mintájára próbálja rendezni. A hatóságok a vezetés átalakítását jelentették be, hasonlóan ahhoz, amit Bulgária a Lukoil esetében tett: ott a kormány külön állami biztost nevezett ki a cég működésének felügyeletére” – magyarázta Željko Marković energetikai tanácsadó az Euronewsnak.

Elmondása szerint az irányítási struktúra átalakításával Szerbia időt próbál nyerni, amíg megoldást nem talál a Gazprom tulajdonrészének kérdésére a NIS-ben.

Aleksandar Vučić elnök a napokban bejelentette, hogy „ma vagy holnap” Oroszországgal és más partnerekkel közösen levelet küldenek az OFAC-nak, amelyben kivételt kérnek az amerikai szankciók alól, mivel már megkezdték a menedzsment átszervezését.

Vučić hozzátette, hogy az OFAC válaszát várják, elfogadja-e a kérést, és hogy egy-két-három hónapra felmentést kaphat-e Szerbia a szankciók alól. Az elnök szerint a pancsovai NIS-finomító „legkésőbb november 20-áig, vagy néhány nappal tovább” tud zavartalanul működni.

Branislav Jorgić tőzsdei szakértő szerint Szerbia ugyanazt az utat követi, mint Bulgária, hogy rendezze az orosz tulajdonú cégek helyzetét.

„Az első lépés a menedzsment lecserélése, a második pedig – valószínűleg – az orosz tulajdon kiszorítása a NIS-ből, akár az ő beleegyezésükkel, akár anélkül” – mondta Jorgić.

Hozzátette, hogy a vezetés megváltoztatása önmagában nem lesz elegendő az amerikai fél számára, és ha az OFAC ideiglenesen mégis elfogadná Belgrád kérését, csak rövid határidőt hagyna a szerb félnek arra, hogy rendezze az orosz tulajdonrész megszüntetését a NIS-ben.