A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) november 18-án újabb kérelmet nyújtott be az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalhoz (OFAC), amelyben új, különleges működési engedély kiadását kéri – közölte szerdán a vállalat.

A közlemény felidézi, hogy a november 14-én kibocsátott, 2026. február 13-ig érvényes korábbi engedély lehetővé tette a részvényesek és az érintett felek számára a NIS tulajdonosi szerkezetének esetleges átalakításáról szóló tárgyalások megkezdését.

A NIS mostani kérelme arra irányul, hogy a tárgyalások ideje alatt a vállalat zavartalanul folytathassa működését. A társaság tájékoztatása szerint a kérelmet összhangban nyújtották be a részvényesek és más érdekelt felek között zajló egyeztetések jelenlegi állásával, azzal a céllal, hogy fenntartható és hosszú távú megoldás szülessen a vállalat helyzetére.

A vállalat arról nem közölt részleteket, hogy az új engedély milyen feltételeket vagy korlátozásokat tartalmazhatna, illetve milyen időtávra kérik annak érvényesítését.

Az orosz fél hajlandó eladni a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő részesedését

Az orosz tulajdonos kész eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS) – jelentette be Dubravka Djedović Handanović szerb energiaügyi miniszter szerdán.

A miniszter a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) nyilatkozva kiemelte, hogy egyelőre nem hozhatja nyilvánosságra, mely harmadik fél bevonásával zajlanak a tárgyalások, amíg a megbeszélések le nem zárulnak. Hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a NIS továbbra is zavartalanul működhessen. Elmondta, hogy a vállalat kérvényezte működési engedélyének meghosszabbítását az amerikai kormányzattól, hogy ne kelljen leállítania a termelést.

Handanović emlékeztetett arra is, hogy immár 43 napja nem érkezik kőolaj Horvátország, illetve az Adria-kőolajvezeték felől, ám ezt a lakosság nem érzékelte, mert a szerb kormány előre felkészült minden eshetőségre.

Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy szankciókat vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből – ezt azóta többször meghosszabbították –, de ez mindeddig nem történt meg.

A belgrádi értéktőzsde a határidő lejárta előtt nem sokkal közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty részesedéséből mintegy átruházott körülbelül 5 százalékot a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt a Gazpromnyefty tulajdonában, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, míg a fennmaradó hányadon kisrészvényesek osztoztak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, a Gazpromé pedig 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékos részvénycsomagot leányvállalatára, az Intelligence-re ruházta át. Az amerikai szankciók október 9-én léptek hatályba.

A szerb energiaügyi miniszter szombaton közölte: az amerikai vezetés nem engedélyezte a NIS tevékenységének további folytatását, és az orosz tulajdon teljes kivonását követeli.