Az Egyesült Államokban egyre intenzívebb vita zajlik arról, hogyan lehetne fokozni az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlást, és a washingtoni döntéshozók több radikális lépést is mérlegelnek.

Ennek részeként – a Danas beszámolója szerint – az amerikai politikai körökben ismét előkerült a 2025-ös Oroszország-ellenes szankciós törvény tervezete (Sanctioning Russia Act of 2025), amely szélsőségesen magas, akár 500 százalékos vámok bevezetését is lehetővé tenné azon országok esetében, amelyek továbbra is kereskednek Oroszországgal az energetikai szektorban.

Ez a lépés gyakorlatilag ellehetetlenítené az érintett országok exportját az Egyesült Államok felé – Szerbia pedig ebbe a körbe egyértelműen beletartozna, mivel földgázellátása jelentős mértékben függ Oroszországtól.

A törvénytervezet célja az amerikai jogalkotók szerint az, hogy súlyosabb gazdasági csapást mérjenek Oroszországra és csökkentsék a Kreml háborús finanszírozási lehetőségeit. A vámemelés valamennyi olyan országra vonatkozna, amely orosz eredetű olajat, kőolajszármazékokat, földgázt, uránt vagy más petro­kémiai termékeket vásárol. A tervezet ugyanakkor még nincs elfogadva: ehhez át kell mennie a szenátuson, majd az amerikai elnök jóváhagyására is szükség van. A politikai környezet ingatagsága miatt jelenleg várakozó állásponton tartják, amíg nem látszik tisztábban az orosz–amerikai kapcsolatok és az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások alakulása.

Donald Trump, aki a hétvégén kommentálta a jogszabálytervezetet, egyértelművé tette álláspontját:

Minden ország, amely Oroszországgal üzletel, nagyon szigorú szankciókra számíthat – fogalmazott.

A kijelentés nagy visszhangot váltott ki, elsősorban a tervezett 500 százalékos vám miatt, amely a szakértők szerint már nem vámnak, hanem tényleges gazdasági szankciónak tekinthető.

Bojan Stanić, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara (PKS) szakértője szerint Szerbia biztosan azok közé az országok közé kerülne, amelyekre az intézkedés vonatkozna.

Függünk az orosz földgázimporttól, és várhatóan hosszú távú megállapodást köt majd a Srbijagas és a Gazprom. Ez elegendő ahhoz, hogy Szerbiát is érintse a szankció – mondta a lapnak.

Stanić szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy végül mégsem vezetik be a drasztikus vámokat, ha sikerül előrelépni az ukrajnai rendezésben, vagy ha Szerbia – Magyarországhoz hasonlóan – külön megállapodást tud kialkudni Washingtonnal. Ha viszont a törvény életbe lépne, annak súlyos következményei lennének:

Ilyen vámok mellett lehetetlenné válna a szerb export az Egyesült Államokba. A még nagyobb gond azonban az lenne, hogy Szerbiát megbízhatatlan partnerként könyvelnék el, ami rontaná a befektetői hangulatot és visszafogná a gazdasági aktivitást

– tette hozzá.

Európában a szakértő szerint csak Magyarországot, Szlovákiát és Szerbiát érintené érdemben az intézkedés, Törökországot és Fehéroroszországot leszámítva. A piacokon már önmagában a törvény kilátásba helyezése is zavart keltett: több ország elkezdte felülvizsgálni energiapolitikáját és orosz kapcsolatrendszerét.

Dragovan Milićević közgazdász szerint a tervezett vámok példátlanul magasak és nem reálisak.

Ez a bejelentés legalább annyira kiszámíthatatlan, mint számos más döntés, amelyet Trump korábban meghozott, majd visszavont. Ha valóban 500 százalékos vámot vezetnének be, azzal az Egyesült Államok saját magát is elszigetelné a világkereskedelem jelentős részétől – fogalmazott.

A közgazdász emlékeztetett: a világ nagy gazdaságai – régiós együttműködéseken vagy a BRICS-en keresztül – mind kapcsolatban állnak Oroszországgal, ezért egy ilyen amerikai tilalom tömeges kereskedelmi konfliktushoz vezetne.

Oroszország kulcsszereplő számos stratégiai nyersanyag – például ritkaföldfémek és műtrágya – piacán. Ezeket rövid idő alatt nem lehet pótolni. Sőt, maga az Egyesült Államok is több mint 3 milliárd dollár értékben importált orosz árut 2024-ben

– tette hozzá.

A szakértők egyetértenek abban, hogy egy 500 százalékos vám nemcsak Szerbia, hanem a világkereskedelem jelentős része számára is rendkívüli bizonytalanságot jelentene. A következő hónapokban az lesz a kulcskérdés, hogy Washington valóban rálép-e erre a rendkívül éles szankciós útra, vagy a törvénytervezet végül csak nyomásgyakorló eszköz marad Oroszországgal szemben.