A 2026-os költségvetési tervezet egyik központi eleme a nyugdíjak decemberre előirányzott, 12,2 százalékos emelése. A pénzügyminiszter szerint ez a növekedés három éve tartó, stabil kétszámjegyű bővülés része, és a Nyugdíjalap helyzete is javult: míg 2012-ben a kifizetések közel fele közvetlenül a költségvetésből érkezett, ma ez az arány nagyjából 20 százalékra csökkent. A tárca úgy látja, hogy a rendszer pénzügyileg fenntarthatóbbá vált, és jövőre a 490 eurós átlagnyugdíj is elérhető.

A nyugdíjas-szervezetek azonban nem osztják ezt az optimizmust. A Nyugdíjas Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Milan Grujić úgy véli, hogy a 12,2 százalékos emelés önmagában nem képes mérsékelni az idősek terheit, különösen a tartósan növekvő megélhetési költségek mellett. Szerinte a jelenlegi növekedési ütem messze elmarad attól, ami a mindennapi kiadások fedezéséhez szükséges volna, írja az N1 portál.

Grujić arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2027-re ígért 650 eurós átlagnyugdíj gazdaságilag nem reális. Ehhez évente mintegy 24 százalékos növekedésre volna szükség, ami a lassuló gazdasági környezetben szerinte kivitelezhetetlen. A decemberi emelés hatása a teljes éves átlagra alig egy százalék, így – számításaik szerint – a jövő évi átlagnyugdíj mindössze mintegy 436 eurót érne el, jóval a kormány által hangoztatott célok alatt.

Strukturális gondok és az infláció hatása

Grujić szerint a nyugdíjrendszert mélyebb szerkezeti problémák is gyengítik. Az egyik legaggasztóbb jelenség, hogy a minimálbér és a létminimumot lefedő fogyasztói kosár értéke már meghaladja az átlagnyugdíjat, ami korábban soha nem fordult elő. A minimálbérek növekedését üdvözli, ugyanakkor úgy látja, hogy ez torz ösztönzőket eredményez a munkaerőpiacon: egyre több munkáltató kínál csupán minimálbért, miközben a nyugdíjak nem tudják követni a legalapvetőbb kiadások drágulását.

A szakszervezeti elnök másik fontos problémaként azt említi, hogy a legmagasabb jövedelmű munkavállalók nem fizetnek járulékot teljes bérük után, ami jelentős bevételkiesést okoz a rendszerben, tovább szélesítve a különbségeket a legjobban keresők és a kizárólag nyugdíjból élők között. Grujić szerint az infláció közben folyamatosan semlegesíti a nominális emeléseket: 2012 óta az árak euróban számolva mintegy 85 százalékkal emelkedtek, különösen az alapvető kiadások – élelmiszer, fűtés, rezsi – drágultak drasztikusan. Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok költségvetésének több mint 70 százalékát ezek a tételek teszik ki, így a most bejelentett emelés a gyakorlatban alig hoz érzékelhető javulást az idősek életminőségében.