Kérdések sorát vetette fel, hogy miért éppen 50 napos határidőt kapott a NIS többségi tulajdonosa a részesedés értékesítésére. A szerb elnök ugyan nem adott egyértelmű magyarázatot, ám nyilatkozatai alapján több lehetséges forgatókönyv rajzolódik ki arra az esetre, ha a vállalat nem kerül új kézbe.

Az egyik lehetőség szerint Szerbia elegendő kőolaj- és üzemanyagtartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy az ellátás akkor se omoljon össze, ha az amerikai pénzügyminisztérium illetékes hivatala, az OFAC elutasítja a működési engedély meghosszabbítását, és a pancsovai finomító leáll, írja a 021.rs portál.

A másik értelmezés szerint a határidő összefügg a többségi tulajdonos által kapott végső eladási dátummal, amely 2026. február 13-a.

A harmadik, kevésbé valószínű forgatókönyv egy esetleges csődeljárás megindítását jelentené, amelynek révén az állam átvehetné az irányítást, és ezzel mentesülhetne az amerikai szankciók alól. Az elnök szerint, ha nem történik változás, a 50 napos határidő lejártával állami irányítás alá kerül a NIS. A teljes államosítást azonban – egyelőre – elutasította.

A Forbes Szerbia szakértők bevonásával vizsgálta meg, miként nézne ki a NIS tényleges állami átvétele. A megszólaltatott jogi szakértők egyetértenek abban, hogy több út is járható, ám nem minden megoldás egyformán reális.

Milan Parivodić ügyvéd szerint a problémát egy új, átfogó jogszabály oldhatná meg: a szerb parlament elfogadhatna egy úgynevezett „adminisztratív átvételi törvényt”, amely nemcsak a NIS-re, hanem más, stratégiai jelentőségű cégekre is alkalmazható lenne.

Mint hangsúlyozta, a tulajdonos kötelezettsége lenne biztosítani a közérdekű, zavartalan működést. Ha ezt nem teszi meg, az állam jogosult lenne ideiglenes irányítást bevezetni, majd határidőt szabni a tulajdonrész értékesítésére. Amennyiben ez nem történne meg, az állam értékesítené a részvénycsomagot a tulajdonos nevében.

Más álláspontot képvisel Tomislav Šunjka, aki szerint nincs szükség új törvényre, mert a jogi alap már most is létezik. Érvelése szerint a Jugoszlávia és Oroszország között kötött, befektetésvédelmi egyezmény lehetővé teszi az államosítást vagy kisajátítást, közérdekből – feltéve, hogy a tulajdonost gyors és méltányos kártalanítás illeti meg.

A szerződés kimondja: kisajátítás csak közérdekből, diszkriminációmentesen és piaci értéken történhet, a kártérítést pedig késedelem nélkül kell kifizetni, konvertibilis devizában.

Állami kontroll vagy új tulajdonos?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az ideiglenes állami irányítás nem jelentene automatikusan államosítást. Inkább egy áthidaló megoldásról lenne szó, amely időt ad a politikai és jogi rendezésre. A legfőbb cél változatlan: a folyamatos üzemanyag-ellátás biztosítása, az energetikai stabilitás fenntartása.

A következő hetek döntik el, hogy a NIS új tulajdonoshoz kerül-e, vagy Szerbia maga nyúl bele az ország egyik stratégiai vállalatának irányításába.