Szerbia továbbra is a washingtoni döntéshozók válaszára vár: meghosszabbítják-e a Szerbiai Kőolajipari Vállalat működését lehetővé tevő licencet. A társaság többségi tulajdonosa orosz érdekeltség, ezért az amerikai szankciók közvetlenül érintik a működését. A belgrádi vezetés egyszerre készül az engedély kedvező elbírálására és egy esetleges elutasítás következményeire, miközben az ország növeli az üzemanyag-importot az ellátási kockázatok mérséklése érdekében.

A bányászati és energetikai miniszter, Dubravka Đedović Handanović pénteken bejelentette: a pancsovai finomító december 2-ig úgynevezett meleg keringetés üzemmódban marad. Ez azt jelenti, hogy a technológia nem áll le teljesen, így a termelés a döntés megszületése után viszonylag gyorsan újraindítható. A kormány szerint a készletek jelenleg elegendők, rövid távú ellátási zavar nem várható.

A NIS ellen bevezetett amerikai szankciók az 52. napjuknál tartanak. A döntés kulcsa azonban nem kizárólag a szankciókat technikailag felügyelő Office of Foreign Assets Control (OFAC) kezében van: a végső szó a United States Department of State-é. Aleksandar Vučić szerb elnök nyilvános megszólalásaiban óvatos derűlátásról beszélt az OFAC várható álláspontját illetően, ugyanakkor hangsúlyozta: a külügyi döntés nélkül nem tekinthető lezártnak az ügy.

Közben Moszkvából is érkeztek jelzések a lehetséges kimenetekről. A Kremlben tartott találkozón, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyeztetett, felmerült annak lehetősége, hogy a szankciók által sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeit magyar partnerek vásárolhatják meg. Az értesülést Alekszandr Novak orosz kormányfőhelyettes erősítette meg.

Belgrádban a fejleményeket úgy értelmezik, hogy a tulajdonosi szerkezet változása reális kiutat jelenthet a szankciós helyzetből. Vučić és Orbán közös sajtótájékoztatóján a szerb elnök elmondta: Szerbia minden forgatókönyvre felkészül, és fontos biztosítéknak tekinti a magyar féllel való együttműködést. A magyar kormányfő jelezte: Budapest kész megosztani készleteit Belgráddal, amennyiben arra szükség lesz.

A konkrét üzleti lépések is körvonalazódnak. Orbán kabinetfőnöke utalt rá, hogy a Mol érdeklődhet kisebbségi részesedés megszerzése iránt a NIS-ben. A szerb állami gázcég vezérigazgatója, Dušan Bajatović ezzel párhuzamosan egyértelművé tette: a NIS-nek működnie kell, és ezt Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is tudomásul kell vennie. Szerinte a tartalékok elegendők, üzemanyag-hiány nem fenyeget.

Szakértők úgy látják: a magyar megoldás kedvezőbb alternatíva lehet más, közel-keleti befektetőkkel szemben. Ljubodrag Savić közgazdász szerint a Mol belépése stabil, regionálisan beágyazott tulajdonosi hátteret jelenthetne, miközben az állam láthatóan a kedvezőtlenebb kimenetekre is felkészül az energetikai stabilitást célzó költségvetési intézkedésekkel. Hosszú távon ideális esetben Szerbia visszaszerezhetné a többségi befolyást a stratégiai vállalatban, rövid távon azonban az ellátásbiztonság megőrzése a legfontosabb.

A következő napok ezért döntőek lehetnek. Ha Washington zöld utat ad, a termelés gyorsan újraindulhat. Ha nem, a regionális partnerségek és az importkészletek jelentik a védőhálót – legalább addig, amíg nem születik meg strukturális megoldás a NIS tulajdonosi és működési bizonytalanságára.