A szerbiai lakosság leginkább készpénzhitelhez fordul, ha utazásra, lakásfelújításra, autóra vagy gyermekek taníttatására van szükség — derül ki banki adatokból. Bár a legtöbb adósság továbbra is készpénz- és lakáshitelekből származik, a kamatok csökkenése pedig újabb rétegeket ösztönzött hitelfelvételre.

Ervin Pašanović ingatlanpiaci szakértő szerint a hitelből történő lakásvásárlások száma egy év alatt mintegy egyharmaddal nőtt. Úgy látja: a banki finanszírozás stabilitást ad a teljes adásvételi folyamatnak.

A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt közel három hónapban — mióta a bankok mérsékeltebb kamatot alkalmaznak a fogyasztási, készpénz- és lakáshiteleknél a 100.000 dinárnál alacsonyabb jövedelműek és az idősek számára — több mint 158.000 hitelt hagytak jóvá.

A bankok tapasztalata szerint a készpénzhitelek iránt a legmagasabb az érdeklődés, és különösen decemberben nő meg az igény, közölte az RTS.

„A negyedik negyedév általában csúcsidőszak — a karácsonyi kiadások, a téli szünet és a családi ünnepek mind jelentősen megterhelik a háztartások költségvetését. Egy átlagos készpénzhitel összege nagyjából 8.000 eurónak megfelelő dinár, a maximális futamidő pedig 71 hónap” – mondta Dušan Mihailović, az AIK Bank igazgatósági tagja. A hitelfelvevők 60 százaléka aktív dolgozó, 40 százaléka pedig nyugdíjas.

Uglješa Džambić, a Szerb Nemzeti Bank képviselője szerint a jóváhagyott hitelek 75 százaléka refinanszírozásra szolgált, vagyis korábbi kölcsönöket váltottak ki. Csak 24 százalék volt új készpénzhitel, míg az összes hitel mindössze 1 százalékát tették ki a fogyasztási és lakáshitelek.

„A lakosok felismerték a lehetőséget: elsősorban a drágább hiteleiket cserélték kedvezőbbre, miközben kevesebben rohantak új készpénzhitelért — hiszen minden hitelnek ára van” – fogalmazott.

A bankok szerint a hitelek túlnyomó többségét időben törlesztik, és történelmi mélyponton van a nem teljesítő hitelállomány.

Az elemzők azt javasolják: a hitelfelvevők tájékozódjanak a Szerb Nemzeti Bank honlapján elérhető ajánlatok között, hiszen nem mindig a legalacsonyabb kamat a döntő — számít a bank ügyfélkezelése és megbízhatósága is.

A kamatkorlátozás hatására 36 százalékkal nőtt a hitelből lakást vásárlók aránya, ami egy év alatt mintegy egyharmados bővülést jelent. Ervin Pašanović ingatlanpiaci szakértő szerint ma elsősorban azok vesznek lakást, akik megtehetik, mert nincs igazán alternatív befektetési lehetőség. Szerinte a banki finanszírozás stabilitást ad az adásvételi folyamatnak, a hitelből vásárolt ingatlanoknál pedig a banki értékbecslés megakadályozza a túl- vagy alulárazást.