Szerbia az idei év első nyolc hónapjában több benzint importált, mint a teljes 2023-as és 2024-es évben együttvéve.
Jelentős mennyiségű dízel is érkezett az országba, és az import növelésére továbbra is van lehetőség – mondta ma Tomislav Mićović, a Szerbiai Olajtársaságok Egyesületének főtitkára.
Az RTS műsorában elmondta, hogy az összes olajtársaság januártól kezdve növelte az importot, vagyis kevésbé támaszkodtak a pancsovai finomítóban előállított mennyiségekre. Hozzátette: a logisztika nagyobb gondot jelent, mint a szükséges mennyiség biztosítása.
„Még mindig van tér a növelésre – nem akkora, mint az év elején, de mindenképpen van. Fontos, hogy a teljes ellátási láncban ott legyen elegendő áru, ahol a vevők megjelennek, illetve legyen elegendő szállítóeszköz, hogy a derivátumokat Szerbiába lehessen hozni. A hazai kiskereskedelmi kutak jelentik a legkisebb problémát: elegendő számú van belőlük ahhoz, hogy a piac számára szükséges mennyiség szétosztható legyen” – mondta Mićović.
Arra a kérdésre, hogy mi szükséges az ellátás további növeléséhez, Mićović azt válaszolta: erre nehéz pontos választ adni.
A következő héten a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kútjain a fizetési forgalom leállítása olyan módon okozhat problémát, hogy a NIS-kutakon keresztül piacra bocsátott mennyiség is beleszámítódik a teljes ellátási mérlegbe.
„Most az hiányozna legkevésbé, hogy bizonyos kőolajszármazékok a NIS raktáraiban ragadjanak, és a fizetési forgalom hiánya miatt ne kerüljenek piacra. Ilyen esetben ezt importból kellene pótolni. Őszintén remélem, hogy találnak megoldást, és már dolgoznak is rajta, hogy a derivátumok mindenképpen eljussanak a piacra, függetlenül az egyéb körülményektől” – tette hozzá Mićović.
Arra a kérdésre, hogy ez-e az a pillanat, amikor a stratégiai készletekből felszabadíthatnák a benzint és a dízelt, Mićović azt mondta, eddig még soha nem került sor ilyen lépésre.
„Amióta létrehozták a kötelező készleteket, soha nem engedtek még piacra benzint vagy dízelt ezekből. Ez most igazi teszt lesz arra, hogyan működik majd az ellátási lánc. A stratégiai készletekhez akkor kell nyúlni, amikor a NIS teljesen kimeríti saját tartalékait, mert nekik még mindig vannak készleteik, amelyeket piacra bocsátanak. Ha ezt már nem tudják, nem várható, hogy ezt pusztán importtal lehessen pótolni” – mondta.
Arra, hogy milyen terveik vannak a többi vállalatnak, ha esetleg előállna egy ilyen helyzet, Mićović így válaszolt: „Nincs előre kidolgozott terv. Mindent megteszünk majd, hogy a piaci igényeknek eleget tegyünk.”
„Amennyi vevő érkezik majd a benzinkutakra, annyival növelik az ellátást. Nincs terv a nyitvatartás meghosszabbítására. Úgy gondolom, intenzívebb logisztikával a benzinkutak ellátása biztosítható lesz” – tette hozzá.
Mićović szerint mindez remek alkalom arra, hogy a finomító tulajdonjoga „visszakerüljön a szerb kézbe”.
„Nem lesz egyszerű, és nem lesz olcsó sem, de vissza kellene kerülnie a finomító tulajdonjogának a mi kezünkbe, szerb kézbe. Nem feltétlenül kell, hogy az állam legyen az irányító tulajdonos, lehet hazai tőke vagy állami tőke is, de ami lényeges: a jövőben ne az állam vegyen részt közvetlenül a Szerbiai Kőolajipari Vállalat irányításában” – fogalmazott Mićović.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




