Az Egyesült Arab Emírségek állami energetikai cége, az Abu Dzabi Nemzeti Olajvállalat került az élre a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének megvásárlására zajló tárgyalásokban – írja a Financial Timesra hivatkozva a szerb sajtó. Belgrád egyre nagyobb nyomást érez, mivel Moszkva hónapok óta halogatja a döntést, miközben az amerikai szankciók miatt a vállalat működése ellehetetlenült.

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat a hazai energiapiac legfontosabb szereplője: működteti a pancsovai finomítót, és a szerb üzemanyag-ellátás nagy részét biztosítja. A társaság vagyona mintegy 4,7 milliárd dollárra tehető, ebből a becslések szerint 2,6 milliárd értékben vannak orosz kézben lévő részvények. A tulajdonosi struktúra jelenleg 56 százalékos orosz részesedést mutat – főként a Gazprom Nyeft érdekeltségei révén –, a szerb állam mintegy 30 százalékot birtokol, a fennmaradó hányad kisebb részvényesek kezében van.

A vállalat sorsa január óta bizonytalan, amikor az amerikai pénzügyminisztérium szankciós célponttá tette. Washington felszólította az orosz tulajdonosokat részesedésük eladására, hogy csökkentse Moszkva olajbevételeit. A helyzet tovább romlott, amikor az Egyesült Államok nem hosszabbította meg a kivételeket, amelyek korábban lehetővé tették a működést, így a cég kénytelen volt leállítani a termelést.

Szerb kormányzati források szerint Belgrád egyre frusztráltabb az orosz fél halogató magatartása miatt. Bár több potenciális befektető is érdeklődik – köztük a magyar Mol –, az orosz tulajdonosok hónapokig vonakodtak a tárgyalások megkezdésétől. Egyes beszámolók szerint csak az elmúlt hetekben kezdtek érdemben egyeztetni, ám továbbra sem világos, valóban el kívánják-e adni a részesedést.

Politikai kockázatok és dilemmák

Elemzők szerint az Abu Dzabi Nemzeti Olajvállalat érdeklődése inkább Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek közötti szoros politikai kapcsolatokra vezethető vissza, semmint tisztán üzleti megfontolásokra. A vállalat az elmúlt évben több mint 40 milliárd dollár értékben próbált nemzetközi akvizíciókat végrehajtani, így belépése a szerb energiapiacra illeszkedne globális terjeszkedési stratégiájába.

Belgrád számára a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha maga vásárolná vissza az orosz részesedést, azonban Moszkva – a beszámolók szerint – ezt nem támogatja. A kormány a kényszerű államosítástól is ódzkodik, attól tartva, hogy ez kedvezőtlen visszhangot váltana ki a közvéleményben. Aleksandar Vučić elnök ultimátuma szerint az orosz félnek január közepéig kell eldöntenie: eladja-e részesedését, vagy a szerb állam veszi át az irányítást.

A térség más államai, így Bulgária és Románia is hasonló problémákkal szembesülnek, miután amerikai korlátozások érték a Lukoil és a Rosznyeft vállalatait. Az Abu Dzabi Nemzeti Olajvállalat, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat és a Gazprom Nyeft egyelőre nem kommentálták a Financial Times értesüléseit.