A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a szerb kormány vállalta, hogy a következő évben tovább emeli a háztartási villamos energia árát. A dokumentum, amely a Szerbiával kötött aktuális megállapodás végrehajtását értékeli, egyúttal arra is figyelmeztet: az energiaszektor pénzügyi stabilitása és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat zavartalan működése kulcsfontosságú a gazdaság egészének szempontjából.

Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében az áramtarifák következő módosítására legkésőbb 2026. október 1-jéig sor kerül. A pontos emelés mértékét egy, az energetikai vállalatok pénzügyi helyzetét és beruházási igényeit vizsgáló elemzés alapján határozzák meg, amely 2026 májusára készül el. A kormány által benyújtott gazdaságpolitikai nyilatkozat szerint a drágulás semmiképpen sem maradhat az infláció szintje alatt, sőt, azt legalább egy százalékponttal meg kell haladnia.

A Valutaalap indoklása szerint a rendszeres tarifaemelés elengedhetetlen ahhoz, hogy az állami energetikai vállalatok fedezni tudják működési költségeiket, és hosszú távon is pénzügyileg fenntartható pályán maradjanak.

A dokumentum egyik legsúlyosabb megállapítása a Szerbiai Kőolajipari Vállalat helyzetére vonatkozik. Az IMF a céget ismét „makrogazdaságilag kritikus” vállalatként említi, és hangsúlyozza: a zavartalan működés biztosítása elsődleges feladat a hatóságok számára. A Valutaalap szerint egy esetleges üzemanyag-ellátási zavar komoly költségekkel járna, fiskális hatása – a hiány súlyosságától függően – a bruttó hazai termék 1–2 százalékát is elérheti.

A szerb kormány tájékoztatása szerint intenzív munka folyik egy olyan tartós megoldás megtalálásáért, amely lehetővé tenné a NIS-t érintő szankciók megszüntetését és a kőolaj-feldolgozás folytatását. Ennek hiányában az ország kénytelen lenne jóval drágább, importált késztermékekre támaszkodni, amelyek akár 25 százalékkal is meghaladhatják a hazai előállítás költségeit. Az IMF egy külön számítást is közölt: eszerint az orosz tulajdonrész állami kivásárlása 500 millió és 2 milliárd euró közötti összeget igényelhetne, ami a GDP 0,6–2,3 százalékának felel meg, közli a 021.rs portál.

A jelentés kritikus képet fest az állami pénzügyek egyes területeiről is. Az IMF szerint a belső tartozások csökkentésére vonatkozó célkitűzések csak formálisan teljesültek, miközben a valóságban a lejárt kötelezettségek tovább növekedtek. Az állam belső adósságállománya a tavaly év végi 10,6 milliárd dinárról 2025 szeptemberére 18,5 milliárd dinárra emelkedett.

A probléma egyik fő forrása a Szerbia Útjai Közvállalat működése, ahol az elszámolások már nemcsak a lejárt, hanem a még ki nem számlázott kötelezettségeket is tartalmazzák. Az IMF szerint az adósságállomány növekedéséhez olyan, nem engedélyezett projektek is hozzájárultak – például önkormányzati útfelújítások –, amelyek kívül estek a közvállalat hatáskörén. Ez közvetlenül veszélyeztette az adósságcsökkentési pálya teljesítését. A kormány ígérete szerint 2026 elejétől szigorúbb ellenőrzéseket vezetnek be, és külön munkacsoportot hoznak létre a felhalmozódott tartozások rendezésére.

A Valutaalap a jelentés végén politikai kockázatokra is figyelmeztet. Megítélése szerint a Szerbia által eddig követett, viszonylag fegyelmezett makrogazdasági politika komoly nyomás alá kerülhet a belpolitikai feszültségek miatt. A 2024 novembere óta tartó, korrupcióval és jogállamisági kérdésekkel összefüggő tiltakozások, valamint egy esetleges előre hozott választás kilátása növelhetik a populista intézkedések kockázatát.

Az IMF külön bírálja az olyan lépéseket, mint a kereskedelmi árrések hatósági korlátozása, amelyek megítélése szerint nem kezelik az árnövekedés strukturális okait, ugyanakkor alááshatják a piacgazdaságba vetett bizalmat. A jelentés összegzése szerint a vállalt reformoktól való eltérés veszélyeztetheti az eddig elért stabilitást és a külföldi befektetők bizalmát a szerb gazdaság iránt.