Több mezőgazdasági szervezet követeli a szerb mezőgazdasági minisztertől, hogy 2026-ban ne változtasson a támogatáspolitikán, és ne tegye feltétellé, hogy a hektáronkénti 18.000 dináros közvetlen támogatásokat kizárólag gép- vagy épületberuházásokra lehessen felhasználni.

A gazdák figyelmeztetnek, hogy ellenkező esetben kénytelenek lesznek „megfelelő módon” reagálni.

Goran Filipović, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Megmaradásáért kezdeményezés elnöke elmondta, hogy Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter mintegy húsz napja jelezte a támogatások számlához kötésének tervét, de a részleteket nem ismertette a nyilvánossággal.

„Várjuk január 1-jét, hogy Glamočić bejelentse, végleges-e ez a döntés. A gazdák csalódottak és dühösek, mert két-három évente változnak az agrárpolitikai intézkedések. Sokan nem tudják fenntartani a termelést a meglévő gépeikkel – miért vennének újat?” – fogalmazott Filipović.

Rámutatott, hogy a kisgazdaságok 180.000 vagy 360.000 dinárból (10–20 hektárra vetítve) nem tudnak értelmes beruházást megvalósítani, miközben a szárazság és a termelési veszteségek miatt a túlélésért küzdenek.

Saša Tomas, a Banatska crnica egyesület elnöke szerint a minisztérium olyan intézkedéseket készít elő, amelyek nem kedveznek a gazdáknak.

„Elfogadhatatlan, hogy a hektáronkénti 18.000 dinárt gépvásárlásra és építkezésre kelljen fordítani. Követeljük, hogy ne változtassák meg a támogatások célját, különben kénytelenek leszünk reagálni”, mondta.

Goran Vasić, a mačvai tejtermelők egyesületének elnöke szerint a támogatások ilyen feltételekhez kötése elfogadhatatlan, de úgy véli, hogy a minisztérium nem is tervezi ezt teljes mértékben bevezetni. Szerinte Glamočić csupán az össztámogatás 20–30 százalékát kötné számlákhoz (pl. takarmány, műtrágya, üzemanyag vásárlása), hogy kiszűrjék azokat, akik bérbe adják a földet, de mégis igénylik a támogatást a földet ténylegesen megművelő gazdák helyett.

„Új év jön, regisztrálnunk kell a gazdaságokat. A minisztérium valószínűleg azt tervezi, hogy kizárja a támogatásból azokat, akik birtokolják, de nem művelik meg a földet – ilyenek például az orvosok, ügyvédek –, és hatalmas összegek mennek ezekhez az emberekhez” – mondta Vasić, akinek 100 hektáros gazdasága és szarvasmarmafarmja van.