2026 elejétől több, a mindennapokat is érintő változás lépett életbe Szerbiában: emelkedtek a bérek és a nyugdíjak, elindult az elektronikus betegszabadság rendszere, új környezetvédelmi adók jelentek meg, valamint módosultak egyes jövedéki terhek és adminisztratív kötelezettségek is. Az alábbiakban összefoglaljuk az év legfontosabb gazdasági és szociális újdonságait.

Az új év első napjától nőnek a közszféra dolgozóinak fizetései és a minimálbér összege is. A közszférában foglalkoztatottak bére átlagosan 5,1 százalékkal emelkedett, míg a minimálbér 10,1 százalékkal nőtt. A legfrissebb emelést követően a minimális órabér – adók és járulékok nélkül – 371 dinárra emelkedett. Ez egy átlagos, 174 munkaórás havi munkaidő mellett 64 554 dináros nettó minimálbért jelent.

2026-ban a munkabér adómentes része is magasabb lesz: a korábbi 28 423 dinárról 34 221 dinárra nő az összeg. A változások nemcsak a munkavállalókat, hanem a nyugdíjasokat is érintik. Január 5-étől kezdődik a decemberi nyugdíjak kifizetése, amelyek 12,2 százalékkal emelkednek. Az átlagnyugdíj így mintegy 6 180 dinárral lesz magasabb az előző hónaphoz képest, és megközelíti az 56 838 dinárt.

Az idei évtől a nyugdíjba vonulás feltételei is módosulnak a nők esetében: az öregségi nyugdíjhoz 64 év életkor és legalább 15 év szolgálati idő szükséges. A férfiakra vonatkozó szabályok változatlanok maradtak: 65 év életkor és minimum 15 év szolgálati idő.

Digitalizáció és környezetvédelmi adók

Január 1-jétől elindult az elektronikus betegszabadság rendszere is. Az új szabályozás értelmében a munkáltatóknak kötelezően csatlakozniuk kellett az e-betegszabadság rendszeréhez, amely lehetővé teszi az orvosi igazolások teljes körű elektronikus kezelését. A rendszerben a kezelőorvos elektronikusan állítja ki a betegszabadságról szóló igazolást, amelyről a munkáltató automatikus értesítést kap. Erről korábban Mihailo Jovanović, az Informatikai és e-Közigazgatási Hivatal igazgatója is hangsúlyozta: a cél az adminisztratív terhek csökkentése, a hibalehetőségek mérséklése és a papíralapú ügyintézés megszüntetése. Április 1-jétől tovább bővül a rendszer: a 30 napot meghaladó betegszabadságok meghosszabbítása is teljesen digitalizált módon történik majd.

Az új évvel párhuzamosan környezetvédelmi jellegű adóváltozások is életbe léptek. Bevezették a szén-dioxid-kibocsátás utáni nemzeti adót, amely tonnánként négy eurónak megfelelő dinárösszeg. Ez az intézkedés részben az Európai Unió szén-dioxid-határmechanizmusához való igazodást szolgálja, és célja az importált, nagy kibocsátású termékek kettős adóztatásának elkerülése. Az adó az olyan termékeket érinti, mint a vas és acél, a cement, a műtrágya és az alumínium, valamint bizonyos ipari tevékenységek üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

Szintén január 1-jétől emelkedtek a dohánytermékek jövedéki adói. A cigaretták esetében az év első felében a jövedéki adó 106,90 dinár csomagonként, és fél év múlva újabb emelés várható. Az elektronikus cigaretták utántöltő folyadékára milliliterenként 13,12 dináros adót vetnek ki, míg a hevített dohánytermékek adóterhe is tovább nő.

Újdonság az elektronikus szállítólevelek bevezetése is. Az állami szektor szereplői, valamint az adóköteles termékekkel foglalkozó vállalatok számára 2026. január 1-jétől kötelező az elektronikus szállítólevelek használata. A rendszer teljes körű, a magáncégek közötti kötelező alkalmazása 2027. október 1-jétől lép életbe.

A 2026-os év tehát egyszerre hoz kézzelfogható jövedelemnövekedést, új digitális megoldásokat és szigorúbb környezetvédelmi szabályokat, amelyek hosszabb távon is meghatározhatják Szerbia gazdasági és társadalmi folyamatait.