Szerbiában 2024. január 1-jétől új, tonnánként 4 eurós szén-dioxid-adót vezettek be, amelyet két új törvény szabályoz. Az egyik a káros gázkibocsátásra, a másik a szénintenzív termékek importjára vonatkozik. A cél: a környezetszennyezés csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a szerb ipar versenyképességének javítása az uniós piacon.

Az adó a kibocsátott CO₂ mellett más üvegházhatású gázokra is vonatkozik, mint a dinitrogén-oxid és a perfluor-szénhidrogének. Az új adó segít csökkenteni az uniós CBAM-mechanizmus által kiszabott terheket, mivel az EU csökkenti a vámot, ha az adott országban már van hasonló adó.

A változások leginkább az energiaigényes ágazatokat érintik, például a cement-, acél-, alumínium- és műtrágyagyártást. Az adó azokra a cégekre vonatkozik, amelyeknek van engedélye a káros gázkibocsátásról – jelenleg 50 vállalatnak van ilyen engedélye 92 létesítményre.

A szerb CBAM-törvények az EU-s mechanizmushoz igazodnak, amely az importtermékek karbonlábnyomát adóztatja. A CBAM bevezetése fokozatos lesz, 2034-re éri el az uniós kvótarendszer árát. A Fiskális Tanács szerint a szerb ipar kezdetben mérsékelt, de évről évre növekvő költségekkel szembesül majd: 2026-ban 45 millió euróra, 2030-ra akár 200 millió euróra is nőhetnek az éves terhek.

A szerb ipar szénlábnyoma jelentősen nagyobb, mint az EU-s átlag, különösen az áramtermelésben, amely főként lignitalapú. A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) 2026-ban várhatóan 180 millió eurónyi CBAM-költséggel néz majd szembe.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az ország jelentősen el van maradva a klímacéloktól. A 2010 és 2023 közötti kibocsátáscsökkenés mindössze 3,4% volt, szemben a közép- és kelet-európai országok 20%-os csökkenésével. A megoldás: hatékonyabb energiafelhasználás, technológiai fejlesztések, és az energetikai szerkezet modernizálása.