Sokan januárt érzik az év leghosszabb és anyagilag legmegterhelőbb hónapjának. Az ünnepek elmúltával, amikor az ajándékok már a helyükre kerültek, a bankszámla állásása marad emlékeztetőül a decemberi költekezésre. A hónap elején még friss az újrakezdés lendülete, ám néhány hét elteltével egyre többen szembesülnek azzal, hogy a kiadások jócskán megelőzték a bevételeket. Ebben nemcsak az egyszeri ünnepi költségek, hanem a fogyasztásra épülő szokások is komoly szerepet játszanak.

Boris Kršev, a belgrádi Jogi Kar tanára szerint január azért tűnik különösen hosszúnak, mert valójában már december közepén elkezdődik. Az egymást követő ünnepek, jeles napok, a karácsony és az újév mind olyan alkalmak, amelyekhez erős költekezési elvárások társulnak. Ha ezekre minden esetben igent mondunk, könnyen abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy az év elején már a túlélésről kell beszélnünk.

Beszédes ellentmondás, hogy miközben az október végén tartott takarékossági világnap alig vált ki érdeklődést, a néhány héttel későbbi Black Friday akciói tömegeket mozgatnak meg. A szakértők szerint a megoldás nem a drasztikus megszorításokban, hanem az apró, következetes lépésekben rejlik: a tudatosabb energiahasználatban, a felesleges kiadások visszafogásában és az impulzusvásárlások elkerülésében, írja a Vajdasági RTV.

A térségre jellemző vendégszeretet és megfelelési kényszer gyakran felülírja a valós pénzügyi lehetőségeket, ami megnehezíti a tervezést. Pedig éppen a tudatos előrelátás és a mértékletesség jelenthetne védelmet a januári anyagi szorítás ellen. Ezek az alapelvek nemcsak az év első hónapját tehetik elviselhetőbbé, hanem hosszabb távon is kiszámíthatóbbá formálhatják a mindennapi pénzügyeket.