Az euribor gyors emelkedése a következő hónapokban érezhetően növelheti az euróalapú, változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit – figyelmeztet Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó.

Mint rámutatott, ezeknél a konstrukcióknál a kamatot jellemzően három- vagy hathavonta igazítják, így a mostani piaci mozgások fokozatosan épülnek be a hitelköltségekbe.

A régióban – így Szerbiában is – a lakáshitelek jelentős része euróhoz kötött, ami különösen érzékennyé teszi az adósokat az euribor változásaira. Az elmúlt két hétben az irányadó mutató mintegy 10 százalékkal emelkedett, néhány napja pedig a többéves csúcsot jelentő napi növekedést is elérte. A hathónapos euribor, amely kulcsszerepet játszik a jelzáloghitelek kamatának meghatározásában, különösen meredek emelkedést mutat.

A dinárban felvett hitelek esetében a helyzet valamelyest eltérő. Ezek kamatterhe elsősorban a Szerb Nemzeti Bank (NBS) döntéseitől függ, különösen az irányadó kamatszint alakulásától. Vasić szerint a jegybank várhatóan nem változtat a jelenlegi kamatkörnyezeten, ami mérsékelheti a kockázatokat. Ráadásul a dinárhitelek többsége fix törlesztőrészletű, így az adósok egy része kevésbé van kitéve a piaci ingadozásoknak.

Globális hatások és inflációs kockázatok

A kamatkörnyezet változását nem lehet elszakítani a nemzetközi folyamatoktól. A Közel-Keleten kialakult fegyveres konfliktus nyomán emelkedni kezdtek az energiaárak, ami közvetetten az euribor alakulására is hatással van. A bizonytalan geopolitikai helyzet növeli a pénzpiaci feszültségeket, és hozzájárul a finanszírozási költségek emelkedéséhez.

Az Európai Központi Bank ugyan legutóbbi döntésével változatlanul hagyta irányadó kamatait, ugyanakkor figyelmeztetett: az energiaárak emelkedése inflációs nyomást generálhat, miközben a gazdasági növekedés lassulása sem zárható ki. Ez a kettős hatás – magasabb árak és gyengébb növekedés – különösen kedvezőtlen környezetet teremthet a hitelfelvevők számára.

Vasić hangsúlyozta: az olajár-emelkedés nem jelenik meg egy az egyben az inflációban, de így is érezhető nyomást gyakorol a gazdaságra. A kérdés már nem az, hogy ez a hatás begyűrűzik-e, hanem az, hogy milyen mértékben, és a gazdaságpolitika milyen eszközökkel tudja mérsékelni a következményeket.