Miközben a szerbiai vezetés egyre magasabb átlagbéreket ígér, a valóságban a dolgozók többsége továbbra is az átlag alatt keres. A statisztikák szerint minden tizedik alkalmazott mindössze 541 eurót visz haza. Az átlagbért jelentősen felfelé húzza egy szűk, magas jövedelmű réteg, miközben a mediánbér – amely pontosabban mutatja a tipikus keresetet – jóval alacsonyabb marad.

Az elmúlt években ráadásul nemcsak a bérek közötti különbségek nőttek, hanem az átlag- és a mediánbér közötti szakadék is. Míg korábban a dolgozók kétharmada keresett az átlag alatt, ma már ez az arány háromnegyed körül alakul. A hivatalos kommunikáció ugyan a bérek folyamatos emelkedését hangsúlyozza, a számok azt mutatják, hogy a növekedés elsősorban nem egyenletesen oszlik el a társadalomban, írja a Radar portál.

A politikai ígéretek és a gazdasági realitások közötti feszültség különösen látványos a hosszú távú bércélok esetében. Az elmúlt években több alkalommal is elhangzottak ambiciózus vállalások az átlagbérek gyors növekedéséről, ám ezek határideje és mértéke időről időre módosult. Bár a jelenlegi előrejelzések visszafogottabbak és reálisabbnak tűnnek, a lakosság jelentős része továbbra sem érzékeli a statisztikai növekedést a saját pénztárcáján.

Növekvő különbségek: egyre távolabb kerül egymástól az átlag és a valóság

A bérstruktúra részletesebb vizsgálata egyértelműen kirajzolja az egyenlőtlenségek növekedését. A dolgozók jelentős része a minimálbér közelében keres: több százezer ember fizetése alig haladja meg azt, miközben hasonló nagyságrendben vannak azok is, akik csak néhány tíz euróval kapnak többet. Ezzel szemben egy viszonylag szűk csoport – a magasabb jövedelműek – érdemben felfelé húzza az országos átlagot.

A szakértők szerint ezért félrevezető kizárólag az átlagbérre hivatkozni. A mediánbér – amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres – jóval pontosabban tükrözi a valós helyzetet. Szerbiában ez az érték az átlagbér mintegy 70 százaléka körül alakul, ami elmarad a nyugat- és közép-európai országokban jellemző 80–90 százalékos aránytól. Mindez arra utal, hogy a jövedelmek eloszlása egyre egyenlőtlenebb, és a gazdasági növekedés haszna nem egyformán jut el a társadalom különböző rétegeihez.