Szerbia 2026. május 5-től operatív módon is bevezeti a SEPA fizetési rendszert, ami jelentősen megkönnyíti az euróban történő külföldi és külföldről érkező kifizetéseket. Ez a polgárok számára egyszerűbb és gyorsabb pénzküldést jelent, a gazdaság számára alacsonyabb költségeket az európai partnerekkel folytatott üzletelésben, a bankszektor számára pedig fontos lépést az európai pénzügyi szabványokhoz való teljes igazodás felé.

A SEPA, vagyis az Egységes Euró Fizetési Övezet összesen 41 országot foglal magában: az Európai Unió mind a 27 tagállamát, az Európai Gazdasági Térség országait – Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint –, továbbá Svájcot, az Egyesült Királyságot, Andorrát, Monacót, San Marinót, a Vatikánt, valamint a régió több országát, köztük Albániát, Montenegrót, Moldovát, Észak-Macedóniát és Szerbiát.

A Szerb Nemzeti Bank (NBS) korábban közölte, hogy a SEPA-szabványok bevezetése jelentősen javítja az euróban történő fizetések lebonyolítását, mivel a devizaátutalások néhány másodperc alatt, egységes megbízási formátumokkal történnek majd, ami egyszerűbbé és praktikusabbá teszi a folyamatot. Kiemelt változás a költségek teljes átláthatósága: megszűnnek a közvetítő bankok rejtett díjai, amelyek eddig gyakran növelték a SWIFT-rendszeren keresztüli utalások árát.

A központi bank hangsúlyozza, hogy a SEPA a legmagasabb európai biztonsági szabványokat alkalmazza, ami nagyobb biztonságot nyújt az ügyfeleknek. Az NBS szerint a csatlakozás a szerbiai európai integráció egyik fontos lépése, és a hazai pénzügyi rendszer további igazodását szolgálja az Európai Unió jogi és intézményi keretéhez.

Olcsóbb, mint a SWIFT – de nem mindenhol

Bár a SEPA jelentős árcsökkenést hoz a jelenlegi SWIFT-rendszerhez képest, az első banki díjak azt mutatják, hogy Szerbiában ezek még mindig magasabbak lesznek, mint az Európai Unióban.

Egy hazai bank díjszabása szerint az euróban történő átutalás külföldre a SEPA-rendszerben az összeg 0,4 százalékába kerül, minimum 600, maximum 4.000 dinárig. Ez ugyan olcsóbb a jelenlegi SWIFT-díjnál (0,7 százalék, minimum 2.700, maximum 30.000 dinár), de még mindig drágább az uniós gyakorlathoz képest.

A külföldről érkező pénz fogadása is olcsóbb lesz: a jelenlegi 0,5 százalékos díj (minimum 300, maximum 10.000 dinár) helyett 0,4 százalékra csökken (minimum 240, maximum 6.000 dinár). A humanitárius célú utalások továbbra is díjmentesek maradnak.

Az Európai Unióban azonban a szabályozás szerint egy bank nem számíthat fel magasabb díjat egy határon átnyúló euróutalásért, mint egy belföldiért. Emiatt sok helyen a SEPA-utalások ingyenesek vagy legfeljebb néhány euróba kerülnek.

Luxemburgban például egy vállalati SEPA-utalás akár 0,75 euróba is kerülhet, ami azt jelenti, hogy egy 1.000 eurós utalás Szerbiában akár ötször drágább lehet, míg 10.000 eurónál a különbség még nagyobb.

Kezdet, nem végállomás

A szakértők szerint a legfontosabb üzenet az, hogy ez még csak a kezdet. A SEPA bevezetése nem jelenti automatikusan a legalacsonyabb díjakat, de megteremti a bankok közötti verseny feltételeit, ami idővel további árcsökkenést hozhat.

A gazdaság számára – különösen a kis- és középvállalkozások, exportőrök, importőrök, az IT-szektor, a szabadúszók és tanácsadók esetében – az alacsonyabb nemzetközi utalási költségek közvetlenül nagyobb nyereséget és könnyebb együttműködést jelentenek európai partnerekkel. A polgárok számára ez olcsóbb külföldi pénzküldést, egyszerűbb devizaátutalásokat és kevesebb rejtett költséget jelent.

A SEPA CT fizetési rendszer 2026. május 5-től lesz teljes mértékben működőképes Szerbiában, amikor a technikai és operatív bevezetés befejeződik. Ezzel Szerbia hivatalosan is csatlakozik az európai fizetési térhez – a kérdés már csak az, milyen gyorsan közelítik majd a hazai bankok díjaikat az uniós szinthez, írja a BizSrbija.