A globális energiapiac egyre instabilabbá válik: az ellátási láncok akadozása már nemcsak lokális jelenség, hanem Ázsiától Ausztráliáig érezhető hatásokat okoz. Az egyes iparágak komoly veszteségeket szenvednek el, miközben a piaci bizonytalanság önmagát erősítő folyamatokat indít el. A növekvő kereslet és a pszichológiai nyomás együttesen hajtja felfelé az árakat, ami tovább szűkíti a mozgásteret mind a vállalatok, mind az államok számára, közölte elemzésében az RTS.

Az európai piac számára különösen érzékeny pont lehet a kazahsztáni kőolaj Németországba irányuló tranzitjának esetleges leállása. Ez nemcsak egy fontos beszerzési forrás kiesését jelentené, hanem láncreakciót indíthatna el a kontinensen. Ha Németország belép a globális olajpiaci versenybe a kieső mennyiségek pótlásáért, pénzügyi erejéből fakadóan könnyen kiszoríthat más országokat, tovább növelve az ellátási egyenlőtlenségeket Európán belül.

A piaci kilátásokat illetően ellentmondásos jelzések érkeznek. Miközben a határidős piacok bizonyos mértékű stabilizálódást vetítenek előre, a valós gazdasági folyamatok továbbra is kiszámíthatatlanok. A jelenlegi helyzet rávilágít arra is, hogy a globális erőviszonyok korántsem olyan egyértelműek, mint korábban gondolták: a gazdaságilag erős szereplők nem képesek gyorsan érvényesíteni akaratukat, míg a gyengébbek vártnál nagyobb ellenállást tanúsítanak.

Rövid távon több tényező is a pesszimista forgatókönyv irányába mutat. A tengeri logisztika helyreállítása hetekbe telhet még egy esetleges konfliktus lezárulta után is, miközben a hajózási útvonalakat fenyegető aknaveszély és a stratégiai szorosok bizonytalan biztonsági helyzete tovább növeli a kockázatokat. Emellett kérdéses, hogy a közel-keleti finomítók milyen állapotban vannak, és képesek lesznek-e teljes kapacitással működni. Ezek a tényezők együtt jelentős ellátási hiányhoz vezethetnek: a kieső mennyiségek pótlására jelenleg nincs egyértelmű megoldás.

A globális trendek egy egyre inkább kettészakadó energiapiac irányába mutatnak. Azok az országok, amelyek képesek megfizetni a magasabb árakat, biztosítani tudják ellátásukat, még ha ez komoly költségekkel is jár. Mások azonban tartós hiányokkal szembesülhetnek, ami gazdasági és társadalmi következményekkel is járhat.

Szerbiában a helyzetet egyelőre némileg enyhíti, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat jövőjéről szóló tárgyalások a Mol részvételével jelenleg kedvező irányba haladnak. Ugyanakkor a költségvetés már most érzi a válság hatásait: napi szinten több millió eurós kiesés jelentkezik, ami közvetlenül összefügg a világpiaci olajár alakulásával. Amíg az árak hordónként 100 dollár alatt maradnak, a helyzet kezelhetőbb, efölött azonban új költségvetési számításokra van szükség, különösen az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó csökkentése miatt.

Az európai energiapiac egy másik gyenge pontja a kerozinellátás. A kontinens jelentős mértékben függ a Perzsa-öbölből érkező szállítmányoktól, amelyek az igények mintegy 30 százalékát fedezik. Az ellátási zavarok már most is érezhetők a légi közlekedésben: a légitársaságok elsősorban az alacsony jövedelmezőségű járatokat törlik, ami különösen a diszkont cégeket sodorja nehéz helyzetbe.

Bár léteznek alternatív szállítási útvonalak – például Latin-Amerika irányából vagy a Panama-csatorna felől –, ezek kapacitása korlátozott. A Panama-csatornán naponta áthaladó mintegy negyven hajó messze nem elegendő a kieső közel-keleti szállítások pótlására, ráadásul nem is a legnagyobb kapacitású tartályhajók használják ezt az útvonalat.

A jelenlegi folyamatok alapján a piac rövid távon továbbra is sérülékeny marad. Az ellátási bizonytalanság, a geopolitikai kockázatok és a logisztikai korlátok együttesen olyan környezetet teremtenek, amelyben az árak volatilitása és az egyenlőtlen hozzáférés válhat a meghatározóvá.