Nemzetközi befektetési választottbírósági eljárást indított a Srbijagas közvállalat Litvánia ellen a pancsovai Azotara műtrágyagyár privatizációjával kapcsolatos, évek óta húzódó jogvita miatt – írja a 021.rs a Beta hírügynökségre hivatkozva.

A Global Arbitration Review szakportál szerint a szerb állami vállalat azzal vádolja a litván igazságszolgáltatást, hogy a hosszan tartó bírósági eljárások miatt gyakorlatilag behajthatatlanná váltak azok a többmilliós választottbírósági ítéletek, amelyeket a Srbijagas korábban megnyert a pancsovai gyárral összefüggésben.

A Srbijagas a mostani eljárásban olyan követelések megtérítését próbálja elérni, amelyek a késedelmi kamatokkal és a többéves pereskedés költségeivel együtt akár a 20 millió eurót is elérhetik. Mivel az érintett litván üzletemberek időközben csődbe mentek, a szerb vállalat most közvetlenül a litván államtól követel kártérítést.

A jogi alapot a Szerbia és Litvánia között 2005-ben megkötött kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a befektetők nemzetközi eljárást indítsanak a fogadó állammal szemben.

Az ügy gyökerei 2006-ig nyúlnak vissza, amikor litván cégekből álló konzorcium, az UAB ARVI ir ko és a Sanitex vezetésével, a hazai Univerzal holdinggal együttműködve 13,1 millió euróért megvásárolta a pancsovai Azotarát. Az együttműködés azonban hamar megromlott.

A szerb kormány korrupcióellenes tanácsának későbbi jelentései szerint a befektetők a szerződéssel ellentétesen elidegenítették a gyár egyik kulcsfontosságú termelőegységét, a Karbamid 2 üzemet, amelyet orosz vevőknek adtak el, emellett a gyárat külföldi kapcsolt vállalkozásokon keresztül pénzügyileg is megterhelték.

Szerbia 2009-ben a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt felbontotta a privatizációs szerződést, a vállalat irányítását és a részvények többségét pedig a Srbijagas vette át. A szerződés felbontása már akkor nemzetközi választottbírósági ügyhöz vezetett: a litván befektetők Szerbia ellen indítottak eljárást, azt állítva, hogy a privatizációt jogellenesen bontották fel, és több mint 50 millió eurós kártérítést követeltek.

A nemzetközi választottbíróság végül a litván befektetők javára döntött, és Szerbiát mintegy egymillió euró megfizetésére kötelezte. Az Azotara privatizációja időközben a vitatott 24 privatizáció egyikeként is ismertté vált, és büntetőjogi következményekkel is járt Szerbiában.

Miután a Srbijagas átvette az Azotara irányítását, jogutódként átvette a gyár korábbi kárigényeit is, és nemzetközi eljárásokat indított. Ezekben összesen négy választottbírósági döntés született, amelyek alapján a litván félnek nyolcmillió euró kártérítést kellene fizetnie.

A behajtás azonban Litvániában elhúzódott. A 021.rs beszámolója szerint a litván igazságszolgáltatási eljárások csaknem tíz évig tartottak. Bár Litvánia Legfelsőbb Bírósága 2024 februárjában végül a Srbijagas javára hozott jogerős döntést, a szerb fél szerint a hosszú várakozás alatt az eredeti adósok csődbe mentek, vagyonuk egy részét pedig harmadik személyekre ruházták át.

A Srbijagasnak az új nemzetközi eljárásban azt kell bizonyítania, hogy Litvánia megsértette a beruházásvédelmi megállapodást azzal, hogy bíróságai egy évtizedig húzták a végrehajtási eljárást. A befektetési jogvitákban ugyanakkor különösen magas a bizonyítási küszöb: a szerb vállalatnak közvetlen összefüggést kell igazolnia a litván bírósági eljárások lassúsága és a követelések behajthatatlanná válása között.

Ha a Srbijagas sikerrel jár, az ügy ritka példája lehet annak, hogy egy európai uniós tagállamot egy tagjelölt ország állami vállalata kártérítésre köteleztessen a nemzeti igazságszolgáltatás állítólagos mulasztásai miatt.

Miközben a Srbijagas a régi követelésekért pereskedik, maga a pancsovai gyár újabb átalakulásokon ment keresztül. Az Azotara ellen 2018-ban csődeljárás indult, majd 2021-ben a hazai Promist vállalat vásárolta meg mintegy 5,5 millió euróért. A gyár területére ma már új hasznosítási terveket emlegetnek, köztük egy korszerű adatközpont építését is.