A Szerb Nemzeti Bank (NBS) igazgatóbizottsága úgy döntött, hogy 5,75 százalékon tartja az irányadó kamatlábat. A betéti rendelkezésre állás kamatlába 4,5, a hiteloldali rendelkezésre állásé pedig 7 százalék maradt.

A döntés meghozatalakor az igazgatóbizottság elsősorban az infláció eddigi és várható alakulását, valamint azokat a nemzetközi környezetből eredő kockázatokat vette figyelembe, amelyek hatással lehetnek az inflációra – áll a közleményben.

Az éves infláció továbbra is a 3 százalékos, plusz-mínusz 1,5 százalékpontos célsávon belül mozog, júniusban pedig a 3 százalékos középérték alá csökkent.

Az igazgatóbizottság arra számít, hogy az infláció az idén alacsonyabb lesz a májusi előrejelzésben vártnál, és az előrejelzési időszak végéig a 3 százalékos, plusz-mínusz 1,5 százalékpontos célsávon belül marad.

Továbbra is arra számítanak, hogy szeptemberben az infláció 4 százalék körül alakul, elsősorban a tavalyi alacsony bázis hatása miatt, amely a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló rendelet alkalmazásából ered.

A gazdasági aktivitással kapcsolatos várakozások is kedvezőbbek. A Köztársasági Statisztikai Hivatal előzetes becslése szerint 2026 második negyedévében a bruttó hazai termék reálnövekedése éves szinten 3,6 százalékra gyorsult az első negyedévi 3,2 százalékról.

Az igazgatóbizottság értékelése szerint a magánfogyasztás növekedésének köszönhetően a szolgáltatási ágazatok járultak hozzá legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez. A növekedés gyorsulását a feldolgozóipar, a bányászat, az építőipar és a mezőgazdaság aktivitásának élénkülése is segítette.

„Bár a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának és a kőolaj világpiaci áremelkedésének globális inflációra és gazdasági aktivitásra gyakorolt eddigi hatásai kisebbek voltak az eredetileg vártnál, a helyzet további alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős” – közölte a jegybank.

Értékelésük szerint a hazai piacon jelentkező következmények mérsékléséhez hozzájárult a rendelkezésre álló energiatartalékok felhasználása, valamint az, hogy a kőolajszármazékok jövedéki adójának csökkentése korlátozta az energiaár-sokk továbbgyűrűzését.

„Ha azonban a közel-keleti konfliktus elhúzódik, vagy a geopolitikai feszültségek tovább fokozódnak, nem zárható ki, hogy a hatások átterjednek a termelési és szállítási költségekre, az ellátási láncokra és a tőkeáramlásra, ezáltal pedig az inflációra is. Szerbia kis, nyitott gazdaságként jelentős mértékben függ az energiaimporttól, ezért továbbra is gondosan figyelemmel kell kísérni ezeket a kockázatokat” – emelte ki az igazgatóbizottság.