A magas energiaárak, a geopolitikai feszültségek és az aszály egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a világgazdaságra. A közel-keleti háború hat hónapja alatt a globális energiaimport költsége további 330 milliárd dollárral emelkedett.

Velimir Lukić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora szerint újabb bizonytalan időszak kezdődött az energiapiacon: a kőolaj hordónkénti ára már meghaladja a 95 dollárt, a földgázé pedig megawattóránként 70 euró fölé emelkedett.

Lukić szerint az áremelkedéshez jelentősen hozzájárul az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fokozódása. A két ország júniusban megkötött, 60 napra szóló egyetértési megállapodása augusztusban lejárt, és nem hosszabbították meg. A professzor szerint a megállapodás korábban valamelyest mérsékelte a bizonytalanságot, hiánya azonban most ismét nyugtalanságot okoz az energiapiacon.

Európában eközben felgyorsultak a felkészülések a fűtési idényre. Az ellátás biztonságát több tényező is veszélyeztetheti: a szállítási útvonalak esetleges zavarai, az alacsony vízállás, az energiatartalékok szintje, valamint a feldolgozókapacitások működése. Lukić szerint problémát jelent az is, hogy Oroszország leállította a dízel exportját, ami bizonytalanságot okozott az európai piacon.

A földgáz esetében különösen fontos a tárolók feltöltöttsége. A nyári hónapokban is magas gázárak miatt a készletek feltöltése lassabban haladt. Németország tárolói jelenleg valamivel több mint 50 százalékban telítettek, míg egy évvel korábban ilyenkor ez az arány csaknem 70 százalék volt.

Szerbia számára fontos kérdés az orosz Gazprommal kötött gázmegállapodás meghosszabbítása is, amely szeptember 30-án jár le. Lukić arra számít, hogy új szerződés születik, de annak időtartama várhatóan ismét viszonylag rövid lesz. Szerinte a megállapodás feltételeit a piaci folyamatok mellett egyre inkább Szerbia geopolitikai helyzete is befolyásolja.

A professzor kitért a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS elleni amerikai szankciókra is. Úgy véli, az amerikai pénzügyminisztérium újabb döntését megelőzheti a Mol és a Gazprom közötti tárgyalások eredményének bejelentése. Ezekből derülhet ki, hogy változik-e a NIS többségi tulajdonosa, vagy egyelőre megmarad a jelenlegi tulajdonosi szerkezet.