A Demostat - ami egyben egy kutatóközpont és egy médiavállalat Szerbiában - diplomáciai értesülésekre hivatkozva arról írt, hogy a német Mercedes-Benz csoport, a brit-ausztrál Rio Tinto bányavállalat, egy uniós bank és a szerb kormány tárgyalásokat folytatnak egy szerbiai elektromos-autógyár építéséről. A Demostat cikkét a vg.hu ismerteti.

A projekt súlyát jól mutatja, hogy az értéke 2,5 milliárd euró lehet.

Ugyanakkor ennek megkérik a politikai árát a szerb kabinettel tárgyaló felek: az egyik feltétele a gyár létesítésének Koszovó államiságának kvázi elismerése, a másik pedig, hogy Szerbia csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz. Ezt némiképp finomabban fogalmazza meg a Demostat. Szerintük arról van szó, hogy a beruházás attól is függ, hogy a szerb kormány milyen külpolitikai irányultságot képvisel az elkövetkező időszakban. Ez alatt pedig azt érti, hogy Szerbiának igazodni kell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához - ami végső soron az Oroszország elleni szankciók bevezetése -, illetve hogy konstruktívnak kell lennie a Pristinával folytatott tárgyalásokon és el kell fogadnia a Koszovóról szóló európai tervet. Ez két nagyon súlyos kikötés, elsőre meglehetősen valószínűtlennek is tűnik, hogy a szerb kormány ebbe belemegy.

Mindenesetre az értesülés szerint a tárgyalások egyre közelebb kerülnek a végleges megállapodáshoz. A lehetséges szerbiai üzemben gyártott autókat lítium akkumulátorokkal szerelik, ez pedig azért kardinális, mert ehhez az alapanyagot a Rio Tinto bányászhatja majd Szerbiában. Amennyiben sikerül nyélbe ütni a szerb lítium mezők termelési engedélyét. Ez a történet régre nyúlik vissza, alapvetően a Jadar bánya ügyét takarja. A nevét a jadar ásványról kapta, ami a világon egyedül itt fellelhető. Ez egy javasolt bányászati terület, a felmérések szerint a világ legnagyobb lítium lelőhelye, de bórt is gazdagon tartalmaz. Mintegy 200 millió tonna lítiumot és bort rejtő érc fejthető ki a következő 50 évben, a mennyiség a világ lítiumkeresletének 10 százalékát fedezné. A Rio Tinto-val már 2017-ben egyezséget kötött a szerb kabinet a feladatra, csakhogy a cég és a termelés ellen heves civil ellenállás tört ki. A vállalat hiába fektetett be több mint 200 millió dollárt, 2022 januárjában a szerb kormány bejelentette a projekt törlését.

Csakhogy most a Demostat szerint mégis esély nyílik a Rio Tintónak. A cég maga sem tett le a Jadar bányáról, Aleksandar Vučić szerb elnök ráadásul minden alkalmat megragad annak hangsúlyozására, hogy elégedetlen azzal, ahogy Szerbiában felhagytak a lítiumbányászattal és a Rio Tinóval való együttműködéssel. A Rio Tinto egyébként az uniós bankoknál is jól fekszik, már 2015-ben együttműködött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a mongóliai rézbányák kapcsán. Szerbia ugyanakkor világossá tette: csak akkor megy bele a Jadar projektbe, ha létrejön egy szerb akkumulátorgyár és egy szerb elektromos autógyár. Itt jön képbe a Mercedes. "A német óriáscég döntése, hogy gyárat nyit Szerbiában, egyértelműen jelezné, hogy Szerbia milyen irányba halad, a nyugat felé. A Mercedes érkezése erős üzenetet küldene más nagy globális befektetőknek Szerbiáról, hogy az ország biztonságos befektetési célpont" - fogalmazott a lap.