A termőföld ára az év első felében négy százalékkal magasabb volt a tavalyi év azonos időszakához képest, mutatják a Köztársasági Geodéziai Intézet jelentésének adatai.

Földterületekkel leginkább Vajdaságban kereskednek, itt a legmagasabbak az árak is. Újvidék környéke a rekorder, itt ugyanis egyetlen hektárnyi föld 36.700 euróért cserélt gazdát, de nem sokkal marad el Palánka, ahol egy hektárért 30.700 eurót, vagy Antalfalva, ahol ugyanekkor területért 28.250 eurót fizettek.

Az év első felében egyébként az átlagos szerbiai földár 7500 euró volt hektáronként, írja a Dnevnik.

A legmagasabbak az árak a dél-bácskai, a legalacsonyabbak pedig a toplicai körzetben, az árak 300 euró alatti hektáronkénti ár és a 36 ezer eurós ár között ingadoznak.

A legtöbb parcellát Nagybecskerek és Zombor vonzáskörében adták el, községenként 217-et. Zomborban a legmagasabb ár a hektáronkénti 23.800 euró volt, a legalacsonyabb pedig ugyanezért a területért 2180 euró, míg Nagybecskereken 15.500 és valamivel több mint 1000 euró között mozogtak a földárak hektáronként.

A harmadik helyen Pancsova van, ahol 2200 és 22.650 euró között alakult a föld hektáronkénti ára. Követi Szabadka 4100 és 23.500 euró közötti árral. Az első tíz községben van még Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) (3.380–25.800), Nagykikinda (2.050–19.000), Hódság (5.100–25.800 ) és Újvidék (3.900– 36.700).

A legolcsóbb a föld Bánát középső és déli részén, ahol 850 euró hektáronkénti áron lehetett értékesíteni. A közép-bánáti térségben a legmagasabb hektáronkénti ár 18.600 euró volt, míg másutt Vajdaságban a maximális ár mindenütt meghaladta a 20 ezer eurót.

Szerbia déli és keleti részén 350 és 18.750 euró között mozogtak a földárak, míg Šumadijában és az ország nyugati részében 633 és 30.600 euró közötti áron lehetett értékesíteni a földet, írja a Dnevnik.