Az agrárpolitikai intézkedések többé nem az utcán, nyomás alatt fognak megszületni, hanem az állam legkompetensebb emberei által – nyilatkozta az RTS-nek Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter. Kiemelte, hogy az agrárpolitika kidolgozásának egyik prioritása az élelmiszer-önrendelkezés lesz.

Dragan Glamočić mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszter a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) műsorában elmondta, hogy a mezőgazdaság helyzete soha nem volt könnyű.

„A mezőgazdasági termelők többnyire mindig elégedetlenek, csak akkor hallgatnak, ha minden nagyon jól megy – ez kihívást jelent, ez a mi realitásunk, de azért vagyunk itt, hogy javítsunk a dolgokon, nem azért, hogy panaszkodjunk” – fogalmazott Glamočić.

A tej áráról szólva elmondta, hogy az elmúlt napokban több megbeszélést folytattak a gazdákkal és a tejfeldolgozókkal. Rámutatott arra, hogy az agrárpolitikát gyakran elhanyagolták, pedig komoly tudományról van szó, amellyel foglalkozni kell.

„Jelenleg nincs elég tej. Kis piac vagyunk, és ha bezárul az exportlehetőség, könnyen túlkínálat alakul ki – így van ez a tejjel és a tejtermékekkel is. Most pontosan ez történt. Miért? Mert csökkent az export, vagy az ország egyes részeiben jelen van az aflatoxin, ezért nem tudunk exportálni”.

Hozzátette: a világon sehol sem kapnak ilyen nagy támogatásokat a tejágazatban, ugyanakkor a csökkenő export miatt a fogyasztás is visszaesett, de nagymértékű a tej- és tejtermék-behozatal is.

Elmondta, hogy jelenleg készül az agrárstratégia, amelynek középpontjában az ország élelmiszer-önellátása áll majd.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az agrárpolitikai intézkedések nem utcai tiltakozások nyomására, hanem az állam legkompetensebb emberei, egyesületei, intézményei által fognak megszületni – azokra a területekre koncentrálva, ahol az országnak hiányosságai vannak vagy nem eléggé fejlett”, magyarázta a miniszter.

Rámutatott, hogy korábban csak a búza- és kukoricatermelőket támogatták, mert döntően ezeket a termékeket exportálták.

„És mi történik? Mi támogatjuk az exporttermékeket, a környező országok pedig ezekkel etetik az állataikat, majd az így készült termékeket visszaexportálják hozzánk – tehát mi válunk importőrré”, mutatott rá Glamočić.