Az Egyesült Államok nem hajlandó kompromisszumot kötni a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ügyében, és konkrét tervet vár a szerb kormánytól arra, miként kívánja megszüntetni az orosz tulajdonosi befolyást a vállalatban – derül ki washingtoni kormányzati forrásokból. Az amerikai fél szerint két megoldás lehetséges: az orosz tulajdonrész eladása egy nem orosz hátterű entitásnak, vagy a Gazprom és a Gazpromnyeft részesedésének állami kézbe vétele.

Washington világossá tette, hogy nem elég a tulajdoni arányok csökkentése, hanem a teljes orosz kontroll megszüntetését várják el. A cél, hogy Oroszország többé ne termeljen profitot Szerbiában, amellyel – az amerikai érvelés szerint – közvetve az ukrajnai háborút finanszírozná. A szerb kormánynak ezért mielőbb be kell mutatnia egy világos, megvalósítható javaslatot a kérdés rendezésére.

Vučić időt kér, de nő a nyomás

Aleksandar Vučić elnök a napokban elismerte, hogy Szerbia nehéz helyzetbe került, és kérte az amerikai partnereket, ne vezessenek be másodlagos szankciókat a szerbiai pénzügyi intézmények ellen. Mint mondta, december közepéig szeretne időt nyerni a probléma megoldására, hogy közben „biztosítani tudják a bankok és a gazdaság jövőjét”. Az államfő emlékeztetett: bár megérti Washington üzenetét, nem tudja garantálni az orosz vagyon államosítását, mivel – ahogy fogalmazott – „soha senkitől semmit nem vett el”.

Vučić szerint az ország energiaellátása kulcskérdés, és a jelenlegi helyzet már most napi problémákat okoz a kőolaj- és üzemanyag-ellátásban. Hozzátette, hogy bár a pancsovai finomító működését igyekeznek fenntartani, a tartalékok apadnak, és a tél különösen nehéznek ígérkezik az alacsony vízhozam és az energiapiaci feszültségek miatt.

Mali szerint stabilak az államháztartás alapjai

Siniša Mali első miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány dolgozik a NIS helyzetének rendezésén, és nem engedi, hogy az energetikai stabilitás veszélybe kerüljön. A tárcavezető szerint Szerbia minden korábbi válságot sikerrel kezelt, és most is az a cél, hogy a döntések ne a politikai érdekeket, hanem az „egyszerű emberek mindennapi életét” szolgálják.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ország pénzügyi helyzete stabil: a költségvetésben jelenleg 459 milliárd dinár áll rendelkezésre, és a kormány teljesítette a Nemzetközi Valutaalappal vállalt reformcélokat. Ugyanakkor elismerte, hogy a politikai feszültségek, a blokádok és az energiaügyi bizonytalanságok visszavetették a gazdasági növekedést. Mali szerint a cél most az, hogy Szerbia fenntartsa befektetési hitelminősítését és az uniós tagság felé vezető stabil gazdasági pályát.

A NIS körüli kérdés ezzel geopolitikai súlyponttá vált: miközben Washington gyors döntést sürget, Belgrád időt próbál nyerni, és egyensúlyt keres a nemzetközi elvárások, az energetikai biztonság és a szuverenitás megőrzése között.